← Összes podcast
2023/1. lapszám · Pénzügy, adózás, számvitel

A kriptovaluták hozamát befolyásoló tényezők különböző piaci körülmények között

Kovács Edina

Megjelent: 2023 · Közgazdász Fórum, 2023/1. lapszám · Oldalak: 20–34

„Mitől mozog a bitcoin árfolyama?”

Meghallgatom a podcastot

Bővebb beszélgetés · 8 perc
HU EN A podcast nyelve: magyar · EN: az angol változat még nem készült el
0:00-8:23

Megjelent: 2023 · Közgazdász Fórum, 2023/1. lapszám · Oldalak: 20–34

A teljes cikk HU EN

OJS ↗ A teljes lapszám (PDF) ↗
Közgazdász Fórum · 2023/1. lapszám · 20–34

A kriptovaluták hozamát befolyásoló tényezők különböző piaci körülmények között

Absztrakt. Az elmúlt években a pénzügyi szakemberek, a média, a szabályozó hatóságok és a befektetők egyre nagyobb érdeklődést mutattak a kriptovaluták, különösen a bitcoin iránt. Ez nem meglepő, hiszen a bitcoin értéke a 2013-as 13 dollárról 2023 végére elérte a 42 000 dolláros értéket. A kutatás a 2018. január 1. és 2023. december 31. közötti időszakban vizsgálja a bitcoin, ethereum és binance hozamának érzékenységét olyan tényezők változására, mint az arany és tőkepiaci hozamok, a volatilitásindex, az Amihud illikviditási mutató, vagy a Google trend által mért, bitcoinra vonatkozó keresések száma. A kutatás során a Bai–Perron-teszt által azonosított strukturális töréspontok figyelembevételével három különböző alperiódusra alkalmaztam a legkisebb négyzetek összegének módszerét. Az eredmények alapján a vizsgált tényezők a különböző periódusokban más-más befolyásoló erővel bírnak. Az első periódusban, amikor a kriptopiac viszonylag stabil volt, a vizsgált kriptovaluták hozamát főként az arany és a volatilitásindex befolyásolta. A második időszakban, amikor a piacot turbulencia jellemezte, a bitcoinra történő keresések száma és a tőkepiaci hozam voltak a legfontosabb tényezők, míg a harmadik periódusban, a piaci visszaesés során, a tőkepiaci hozamok váltak a legmeghatározóbbá.

Kulcsszavak: bitcoin, kriptovaluták, strukturális törések

Bevezető

A bitcoin 2009-es megjelenése után az elmúlt évtizedben számos kriptovaluta jelent meg, például az ethereum (2015), a tether (2015), a binance (2017), majd az utóbbi néhány évben több ezer másik. Ugyanakkor a kriptovaluta-piacok egyre nagyobb figyelmet kaptak a pénzügyi szakemberek, a média, a szabályozó hatóságok, a befektetők és a kutatók részéről. Számos empirikus kutatás tanulmányozta azokat a tényezőket, amelyek befolyásolják a kriptovaluták hozamát. A szakirodalomban vizsgálták a tőzsdei hozamok és árfolyamok (Malladi et al. 2021; Nguyen 2022; Ahmed et al. 2023), az arany (Panagiotidis et al. 2018; Jareño et al. 2020; Huynh et al. 2020), a gazdasági és politikai instabilitás (Shaikh 2020), az olajárváltozás (Salisu et al. 2023), a szabályozási hírek (Auer és Claessens 2018) és a Google-keresések számának (Kristoufek 2013) hatását.

A kriptovaluták közül a bitcoin a leginkább kutatott. A bitcoin ára az elmúlt tíz évben a 2013-as 13 dollárról 2023 végére 42 000 dollár körüli értékre nőtt (Coinmarketcap 2023). Ebben a periódusban voltak magas volatilitással rendelkező alperiódusok, például 2020-ban a Covid-19-világjárvány idején a bitcoin árfolyama 300%-kal nőtt júliustól decemberig (Bloomberg 2021). 2021 áprilisában a bitcoin árfolyama közelített a 60 000 dollárhoz, 2021 július közepére a felére csökkent, majd 2021 novemberében elérte a vizsgált periódus legmagasabb árfolyamát (67 549 dollárt).

Ilyen nagy árfolyammozgás nem jellemző a hagyományos valutákra vagy a tőzsdei árfolyamokra, ami arra utal, hogy a kriptovaluták árfolyamát más, a hagyományos valutáktól eltérő tényezők befolyásolhatják. Ráadásul ezen tényezők hatása változhat a különböző periódusokban, például egy magas volatilitású periódusban a Google- keresések száma fontosabb tényező lehet, mint az aranyár változása. A korábbi tanulmányok (például Auer–Claessens 2018; Baker et al. 2016; Jareño et al. 2020) nem vették figyelembe a vizsgált tényezők hatásának különböző időszakok közötti eltéréseit. Ezért a tanulmány az egyes tényezők hatását a különböző kriptovalutákra a 2018. január 1. és 2023. december 31. közötti időszakban periódusonként vizsgálja.

A cikk további szerkezete a következő: az első fejezet a kriptovaluták hozamát befolyásoló tényezőkkel foglalkozó szakirodalmat mutatja be. A második fejezetben ismertetésre kerülnek az adatok és a módszertani megközelítés. A harmadik fejezetben bemutatásra és elemzésre kerülnek az empirikus eredmények.

Az utolsó fejezet összegzi a kutatás fő következtetéseit.

Szakirodalmi áttekintés és elméleti keret

A kriptovaluták hozamát befolyásoló tényezők azonosításának első lépése a kapcsolódó szakcikkek azonosítása volt egy átfogó kép elérése érdekében.

A Scopus és Google Science adatbázisokban található tudományos kutatások közül a cím és a kulcsszavak alapján választottam ki a relevánsakat. Azokat a cikkeket tanulmányoztam alaposan, amelyek a „bitcoin hozamát befolyásoló tényezők”, a „kriptovaluta-árfolyam”, a „kriptovaluta-hozam”, a „kriptovaluták hozamát befolyásoló tényezők” és kapcsolódó kifejezések alapján megjelentek.

A szakirodalmi áttekintés első lépését követően megállapítható, hogy az eddigi kutatások vizsgálták a tőzsdei hozamok és árfolyamok (Malladi et al. 2021; Nguyen 2022; Ahmed et al. 2023), az arany (Panagiotidis et al. 2018; Jareño et al. 2020; Huynh et al. 2020), a Google-keresések számának (Kristoufek 2013; Chang et al. 2021), a piaci bizonytalanság (Chang et al. 2021), az illikviditás (Eross et

A bitcoinhozamok és a Google-keresési számok között ok-okozati kapcsolat van rövid és hosszú távon egyaránt. Az Amerikai Egyesült Államokra vonatkozó munkanélküliségi hírek jelentős hatással vannak a bitcoinhozamra. GDP-vel és fogyasztói árindexszel kapcsolatos hírek nem szignifikánsak.

S&P500 index, VIX, Googlekeresések száma

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Az arany árfolyamának emelkedése a platina árfolyamához képest növeli a bitcoin hozamát.

Szignifikáns negatív kapcsolat van a hozamok és a volatilitás között, azonban ez a kapcsolat nem hozam- vagy volatilitásvezérelt, hanem kétoldalú kapcsolat.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Az ethereum- és a binance-hozamok szignifikáns pozitív hatással vannak a bitcoinhozamokra.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Megállapítások

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Vizsgált magyarázó változók

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

1. táblázat: A korábbi tudományos kutatások által vizsgált változók, valamint ezek hatása a kriptovaluták hozamára

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Az arany árfolyama gyakorolja a legnagyobb befolyást a bitcoin hozamára. Ezt követi az olaj árfolyama. Az EPU indexe Kínában, az Európai Unióban és az Amerikai Egyesült Államokban negatívan befolyásolja a bitcoin hozamát.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Forrás: Saját szerkesztés

Negatív kapcsolatot mutattak ki a likviditás és a kriptovaluták hozamai között.

Az ethereum és a bitcoin kapcsolata összetett és változó.

Az EPU pozitív hatással van a bitcoin hozamára.

Az olajár változását figyelembe vevő befektetők nagyobb valószínűséggel érnek el nyereséget.

A bitcoin hatása az ethereumra sokkal erősebb, mint az ethereum hatása a bitcoinra.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Az MSCI World napi hozam az egyetlen szignifikáns változó, amely befolyásolja a napi bitcoinhozamokat.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

A kriptovaluták hozamát befolyásoló tényezők különböző piaci...

al. 2019; Zhang–Li 2023), a gazdasági és politikai instabilitás (Shaikh 2020), az olajárváltozás (Salisu et al. 2023), a szabályozási hírek (Auer–Claessens 2018), illetve a GDP és munkanélküliség (Corbet et al. 2018) hatását a kriptovalutákra.

Az 1. táblázat összefoglalja a legfontosabb tudományos kutatások során vizsgált tényezőket, valamint a kutatási eredményeket. Ez alapján megfigyelhető, hogy a tőzsdei hozamok, mint az S&P500 és az MSCI World Index, kiemelkedő szerepet játszanak a bitcoin árfolyamának alakulásában. Számos kutatás igazolta, hogy ezek a piaci indexek szoros összefüggésben állnak a bitcoin hozamának változásával. Az S&P500 hozamai rövid és hosszú távon is szignifikáns hatást gyakoroltak a bitcoin hozamára (Ahmed et al. 2023), különösen a Covid-19-világjárvány idején (Nguyen 2022). Malladi et al. (2021) a tőkepiaci indexek hatásának tanulmányozása során szintén arra a következtetésre jutottak, hogy az MSCI World Index napi hozama szignifikánsan befolyásolja a bitcoin hozamának alakulását.

Az arany árfolyama szintén gyakori változó a kriptovaluták hozamának elemzése során, egyes kutatók (például Smales 2019) a bitcoint az aranyhoz hasonlóan biztonságos menedékeszköznek (safe haven) tekintik. Panagiotidis et al. (2018) pozitív összefüggést mutattak ki a bitcoin hozamának növekedése és az arany árfolyamának emelkedése között. Jareño et al. (2020) szerint ez a pozitív kapcsolat főleg hosszú távon figyelhető meg. Ezek az eredmények alátámasztják azt, hogy a hagyományos értékálló eszközök, mint például az arany, jelentős hatással lehetnek a kriptovaluták piacára.

A szakirodalmi áttekintés alapján megállapítható, hogy a VIX-index és az illikviditási mutatók, mint például az Amihud illikviditási mutató, szintén fontos tényezők a bitcoin és más kriptovaluták árfolyamának elemzésekor. Bouri et al. (2019) például rámutattak arra, hogy a VIX-index és a bitcoin hozama közötti kapcsolat szignifikáns, különösen a piaci volatilitás időszakaiban. Ezzel párhuzamosan Liu és Tsyvinski (2018), illetve Eross et al. (2019) arra mutattak rá, hogy az illikviditási mutatók, például az Amihud illikviditási mutató, jelentős szerepet játszanak a bitcoin és más kriptovaluták hozamának alakulásában.

A Google-keresések száma egy másik gyakran vizsgált befolyásoló tényező.

A Google-keresések száma és a bitcoin árfolyama között szoros korrelációs kapcsolat figyelhető meg, ami arra utal, hogy a keresési érdeklődés befolyásolja az árakat (Kristoufek 2013). Ez a kapcsolat a Google-keresési trendek és a bitcoin hozama között rövid és hosszú távon is megfigyelhető, ellentétben a VIX-volatilitásindex hatásával, amelyet csak hosszú távon mutattak ki (Chang et al. 2021).

Más tényezőket, például makrogazdasági tényezőket, mint a GDP vagy a munkanélküliségi ráta, szintén vizsgáltak a szakirodalomban, de ezek a tanulmányok kevésbé gyakoriak. Corbet et al. (2018) kimutatták, hogy a munkanélküliséggel kapcsolatos hírek szignifikáns hatást gyakorolnak a bitcoin hozamára, míg a GDP és a fogyasztói árindexszel kapcsolatos hírek nem.

A szakirodalom egy másik része a kriptovaluták egymásra gyakorolt hatását vizsgálja, rámutatva arra, hogy a különböző kriptovaluták közötti kölcsönhatások is jelentős hatással lehetnek az árfolyamokra. Például Akin et al. (2023) kimutatták, hogy az ethereum és a binance hozama szignifikáns pozitív hatást gyakorol a bitcoin hozamára. Más tanulmányok szerint az ethereum és a bitcoin közötti kapcsolat ennél összetettebb (Sifat et al. 2019; Masiak et al. 2018). Masiak et al. (2018) szerint a bitcoin erősebb hatással van az ethereumra, mint az ethereum a bitcoinra.

A szakirodalomban a leggyakrabban vizsgált, a kriptovaluták hozamát befolyásoló tényezők a tőkepiaci hozamok, a nemesfémek (főként az arany) hozamai és árfolyamai, a piaci kockázatok (például a volatilitás vagy az illikviditás), valamint a kriptovalutákkal kapcsolatos hírek és keresési gyakoriságok. Emellett az is megfigyelhető, hogy a korábbi tanulmányok nem vizsgálták e tényezők hatását a különböző periódusokban. A kutatás célja ennek a hiányosságnak a pótlása, azaz hogy a különböző időszakok részletes elemzésével hozzájáruljon a kriptovaluta-piac dinamikájának jobb megértéséhez és a hatékonyabb befektetési stratégiák kialakításához.

A szakirodalom alapján megfogalmazott hipotézisek a következők:

H1: A tőkepiaci hozamok változása és a vizsgált kriptovaluták hozamának változása között pozitív irányú szignifikáns kapcsolat van.

H2: Az arany hozamának változása és a vizsgált kriptovaluták hozamának változása között pozitív irányú szignifikáns kapcsolat van.

H3: A piaci kockázatok (a volatilitásindex és az illikviditás) változása és a vizsgált kriptovaluták hozamának változása között negatív irányú szignifikáns kapcsolat van.

H4: A bitcoinra vonatkozó keresési gyakoriság és a vizsgált kriptovaluták hozamának változása között pozitív irányú szignifikáns kapcsolat van.

H5: A különböző periódusokban a vizsgált tényezők befolyásoló ereje változik, más-más tényezők dominánsok az egyes periódusokban.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Forrás finance.yahoo.com finance.yahoo.com finance.yahoo.com finance.yahoo.com investing.com trends.google.com finance.yahoo.com Saját számítás

Forrás: Saját szerkesztés

A teljes időszakot három alperiódusra bontottam a bitcoin árfolyamára alkalmazott Bai–Perron-teszt által azonosított strukturális töréseknek megfelelően (lásd 1. ábra): 1. 2018. január 1. – 2020. december 28., 2. 2020. december 28. – 2022. május 6. és 3. 2022. május 6. – 2023 december 31. között.

Forrás: Saját szerkesztés

1. ábra: A bitcoin árfolyamának alakulása 2018 és 2023 között (USD)

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

ahol Y a függő változó, β0 a modell metszéspontja, Xj a modell j. magyarázó változója, βj a j. regressziós együttható (j=1, p) és ε a hibatag.

Eredmények

Első lépésként az elemzett három időszakra külön-külön regressziót becsültem a bitcoin hozamára. A magyarázó változók a tőkepiaci index (NASDAQ), az arany hozama, a bitcoinra vonatkozó keresési számok, a volatilitásindex (VIX) és az Amihud illikviditási mutató voltak. A bitcoin után az ethereum és a binance a két legnagyobb és legkereskedettebb kriptovaluta a piacon (Coinmarketcap 2023). Annak érdekében, hogy teljesebb legyen a kép, megvizsgáltam, hogy a bitcoin esetében tapasztalt hatások érvényesek-e az ethereum és a binance esetében is. Ezáltal lehetőség nyílt arra is, hogy összehasonlítsam ezeket a hatásokat a különböző kriptovaluták esetén. 3. táblázat: Diagnosztikai tesztek eredményei Tesztek

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Forrás: Saját szerkesztés

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Forrás: Saját szerkesztés

A modelldiagnosztikai tesztek eredményei alapján újrabecsült regressziós modellek eredményei azt mutatják (4. táblázat), hogy az első periódusban az arany hozama és a volatilitásindex, a második periódusban az arany hozama, a bitcoinra vonatkozó keresések száma, a volatilitásindex és a tőkepiaci hozamok, míg a harmadik periódusban a tőkepiaci hozamok azok, amelyek szignifikánsan befolyásolják a bitcoin hozamát. Az ethereum és a binance esetében is hasonló eredményeket kaptam.

A 4. táblázatban látható, hogy a regressziók determinációs együtthatója (korrigált R2) viszonylag alacsony, ami arra utal, hogy fontos tényező hiányzik a modellekből. Katsiampa (2022) szerint a bitcoin a kriptovaluta-piac mozgatórugója, és befolyásolja más kriptovaluták hozamát. Ezért bevontam a bitcoin hozamát az ethereum és binance magyarázó változói közé. Az eredmények azt mutatják, hogy az ethereum esetében az első periódusban a bitcoin és a tőkepiaci hozamok lettek szignifikánsak (lásd 5. táblázat), a második periódusban a bitcoin hozama, a bitcoinra vonatkozó keresési számok és az Amihud illikviditási mutató, a harmadik periódusban pedig a bitcoin hozama volt szignifikáns. A binance esetében hasonló eredményeket kaptam, az egyedüli kivételt az első periódus képezi, amikor a bitcoin, a VIX- és az Amihud illikviditási mutatók voltak szignifikáns befolyásoló tényezők.

A kutatási eredmények összegzéseként megállapítható, hogy a tőkepiaci index hozama csak a második és harmadik időszakban van szignifikáns pozitív hatással a vizsgált kriptovaluták hozamára. Az első periódusban a hatás nem szignifikáns, tehát az első hipotézis (H1) csak részben igazolódott be. Hasonló eredményeket kaptam az arany hozamára vonatkozóan is: az első időszakban mindhárom vizsgált kriptovaluta esetében szignifikáns pozitív hatás mutatkozott, de a második és harmadik időszakban nem volt szignifikáns hatás. Ez arra utal, hogy a tőkepiaci indexek hozamaihoz hasonlóan az arany befolyásoló ereje is időben változó. Így a második hipotézist (H2) is csak részben sikerült igazolni.

A piaci kockázatok, a VIX- és az Amihud illikviditási mutató negatív szignifikáns hatást mutat a vizsgált kriptovaluták hozamára. A hatás ebben az esetben is változik a különböző periódusokban. Tehát a harmadik hipotézis (H3) is csak részben nyert igazolást. A bitcoinra vonatkozó keresések száma csak a második periódusban mutatott szignifikáns hatást, így a negyedik hipotézist (H4) is csak részben sikerült igazolni. Megfigyelhető, hogy az ethereum és binance esetén ez a hatás jóval erősebb, mint a bitcoin esetében, azonban mivel az együttható értéke minden esetben nagyon alacsony, elmondható, hogy a hatás a második periódusban is marginális.

5. táblázat: A bitcoin hozamát tartalmazó regressziós eredmények Első periódus

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Forrás: Saját szerkesztés

Az eddigiek azt mutatják, hogy a vizsgált kriptovaluták árfolyamát a különböző periódusokban eltérő tényezők befolyásolták, és hogy az egyes tényezők hatásának erőssége periódusonként változik. Az első periódusban az arany árfolyama és a volatilitás dominált, míg a második periódusban a tőkepiaci index és a keresési számok váltak meghatározóvá. A harmadik periódusban a tőkepiaci index volt a fontos tényező. Ezek alapján megállapítható, hogy az ötödik hipotézis (H5) beigazolódott, azaz érdemes az elemzést különböző periódusokra elvégezni.

Következtetések

A kutatás eredményei alapján levonható legfontosabb következtetés, hogy a kriptovaluta-piac dinamikáját befolyásoló tényezők időben változnak, és különböző periódusokban eltérő fontossági sorrendben jelennek meg, ezért a jövőbeni kutatásokban érdemes az egyes időszakokat külön-külön is vizsgálni.

Emellett az is megfigyelhető, hogy az első periódusban, amikor a kriptovaluta-piacot viszonylagos stabilitás és nyugalom jellemezte, a bitcoin, az ethereum és a binance hozamát leginkább az arany hozama és a volatilitásindex befolyásolta. Ez összhangban van Panagiotidis et al. (2018) eredményeivel. Amikor a piac turbulenciákkal küzd, lásd második periódus, akkor a bitcoinra történő keresések száma és a tőkepiaci hozamok váltak a legfontosabb befolyásoló tényezőkké. Az eredményeket alátámasztja Lahmiri et al. (2020) tanulmánya is. Ez az időszak a piaci feszültség és bizonytalanság időszaka, amikor a befektetők figyelme főként a bitcoinhoz kapcsolódó információkra és a tőkepiaci hozamok változásaira irányul. A harmadik periódusban, amikor a piac visszaesést mutat, a tőkepiaci hozamok váltak a legdominánsabb befolyásoló tényezővé. Megfigyelhető, hogy az ethereum és a binance hozamának változásait nagymértékben magyarázza a bitcoin hozamváltozása. Ez összhangban van Masiak et al. (2018) és Katsiampa (2022) megállapításaival.

A kutatás korlátjaként fontos kiemelni, hogy az elemzés során csak három kriptovalutát vizsgáltam, így az eredmények nem feltétlenül reprezentatívak a kriptovaluta-piacra. A kutatás másik korlátja, hogy a vizsgált időszakban (2018– 2023) egyetlen buborékperiódus volt, így a következő buborékperiódus után érdemes a kutatást megismételni. A kutatásban csak az OLS (ordinary least squares) regressziós módszert használtam. Bár ez egy elterjedt és megbízható módszer, összetettebb modellek alkalmazásával részletesebb és pontosabb eredményeket kaphatunk.

Irodalomjegyzék

Ahmed, M. Y.–Sarkodie, S. A.–Leirvik, T. 2023. Mutual coupling between stock market and cryptocurrencies. Heliyon 9(5), e16179. https://doi.org/10.1016/j.heliyon.2023. e16179 Akin, I.–Khan, M. Z.–Hameed, A.–Chebbi, K.–Satiroglu, H. 2023. The ripple effects of CBDC-related news on Bitcoin returns: Insights from the DCC-GARCH model.

International Business and Finance 66, 102060. https://doi.org/10.1016/j.ribaf.2023.102060 Auer, R.–Claessens, S. 2018. Regulating cryptocurrencies: assessing market reactions.

BIS Quarterly Review. https://ssrn.com/abstract=3288097 Baker, S. R.–Bloom, N.–Davis, S. J. 2016. Measuring economic policy uncertainty. The Quarterly Journal of Economics 131(4), 1593–1636. https://doi.org/10.1093/qje/qjw024 Bloomberg 2021. Bitcoin went mainstream in 2021. It’s just as Volatile as ever. https://www.bloomberg.com/graphics/2021-bitcoin-volitility/, letöltve: 2023. 10. 23.

Burton, A. L. 2021. OLS (Linear) regression. The encyclopedia of research methods in criminology and Criminal Justice 2, 509–514. https://doi.org/10.1002/9781119111931. ch104 Chang, C. Y.–Lo, C. C.–Cheng, J. C.–Chen, T. L.–Chi, L. Y.–Chen, C. C. 2021.

Relationship between Bitcoin exchange rate and other financial indexes in time series.

Mathematical Problems in Engineering 1, 8842877. https://doi.org/10.1155/2021/8842877 Coinmarketcap 2023. Today’s cryptocurrency prices by market cap. https:// coinmarketcap.com, letöltve: 2023. 12. 28.

Corbet, S.–Larkin, C. J.–Lucey, B. M.–Meegan, A.–Yarovaya, L. 2018. The volatility generating effects of macroeconomic news on cryptocurrency returns. https://ssrn.com/ abstract=3141986 Das, D.–Kannadhasan, M. 2018. Do global factors impact bitcoin prices? Evidence from wavelet approach. Journal of Economic Research 23(3), 227–264.

Eross, A.–McGroarty, F.–Urquhart, A.–Wolfe, S. 2019. The intraday dynamics of bitcoin. International Business and Finance 49, 71–81. https://doi.org/10.1016/ j.ribaf.2019.01.008 Huynh, T. L. D.–Burggraf, T.–Wang, M. 2020. Gold, platinum, and expected Bitcoin returns. Journal of Multinational Financial Management 56, 100628. https://doi. org/10.1016/j.mulfin.2020.100628 Jareño, F.–de la O González, M.–Tolentino, M.–Sierra, K. 2020. Bitcoin and gold price returns: A quantile regression and NARDL analysis. Resources Policy 67, 101666. https://doi.org/10.1016/j.resourpol.2020.101666 Katsiampa, P.–Yarovaya, L.–Zięba, D. 2022. High-frequency connectedness between Bitcoin and other top-traded crypto assets during the COVID-19 crisis.

Journal of International Financial Markets, Institutions and Money 79, 101578. https:// doi.org/10.1016/j.intfin.2022.101578 Kristoufek, L. 2013. BitCoin meets Google Trends and Wikipedia: Quantifying the relationship between phenomena of the Internet era. Scientific Reports 3(1), 3415. https:// doi.org/10.1038/srep03415 Lahmiri, S.–Bekiros, S.–Bezzina, F. 2020. Multi-fluctuation nonlinear patterns of European financial markets based on adaptive filtering with application to family business, green, Islamic, common stocks, and comparison with Bitcoin, NASDAQ, and VIX. Physica A: Statistical Mechanics and its Applications 538, 122858. https:// doi.org/10.1016/j.physa.2019.122858 Malladi, R. K.–Dheeriya, P. L. 2021. Time series analysis of cryptocurrency returns and volatilities. Journal of Economics and Finance, 45(1), 75–94. https://doi.org/10.1007/ s12197-020-09526-4 Masiak, C.–Block, J. H.–Masiak, T.–Neuenkirch, M.–Pielen, K. N. 2018. The triangle of ICOs, Bitcoin and Ethereum: A time series analysis. https://hdl.handle. net/10419/207030

Nguyen, K. Q. 2022. The correlation between the stock market and Bitcoin during COVID-19 and other uncertainty periods. Finance Research Letters 46, 102284. https:// doi.org/10.1016/j.frl.2021.102284 Panagiotidis, T.–Stengos, T.–Vravosinos, O. 2018. On the determinants of bitcoin returns: A LASSO approach. Finance Research Letters 27, 235–240. https:// doi.org/10.1016/j.frl.2018.03.016 Salisu, A. A.–Ndako, U. B.–Vo, X. V. 2023. Oil price and the Bitcoin market. Resources Policy 82, 103437. https://doi.org/10.1016/j.resourpol.2023.103437 Shaikh, I. 2020. Policy uncertainty and Bitcoin returns. Borsa Istanbul Review 20(3), 257–268. https://doi.org/10.1016/j.bir.2020.02.003 Sifat, I. M.–Mohamad, A.–Shariff, M. S. B. M. 2019. Lead-lag relationship between bitcoin and ethereum: Evidence from hourly and daily data. International Business and Finance 50, 306–321. https://doi.org/10.1016/j.ribaf.2019.06.012 Smales, L. A. 2019. Bitcoin as a safe haven: Is it even worth considering?. Finance Research Letters 30, 385–393. https://doi.org/10.1016/j.frl.2018.11.002 Zhang, W.–Li, Y. 2023. Liquidity risk and expected cryptocurrency returns. International Journal of Finance & Economics 28(1), 472–492. https://doi.org/10.1002/ ijfe.2431 Ødegaard, B. A. 2018. Liquidity–The Amihud Illiquidity Estimator, Academic Press.

A szerzők

  • Kovács Edina

A szöveget automatikusan nyertük ki a PDF-ből; a táblázatok, ábrák és a pontos tördelés a lapszám PDF-változatában láthatók.