← Összes podcast
2022/2. lapszám · Vállalatgazdaság és menedzsment

A társadalmi felelősségvállalás (CSR) és a PR szimbiózisa: a CSR hatása az alkalmazottak lojalitására a belső marketingkommunikációs eszközök révén

László Józsa, Szilvia Módosné Szalai, Szonja Jenei

Megjelent: 2022 · Közgazdász Fórum, 2022/2. lapszám · Oldalak: 45–59

„Hűségesebbek-e a dolgozók egy felelősen működő cégnél?”

Meghallgatom a podcastot

Bővebb beszélgetés · 9 perc
HU EN A podcast nyelve: magyar · EN: az angol változat még nem készült el
0:00-9:06

Megjelent: 2022 · Közgazdász Fórum, 2022/2. lapszám · Oldalak: 45–59

A teljes cikk HU EN

OJS ↗ A teljes lapszám (PDF) ↗

Közgazdász Fórum · 2022/2. lapszám · 45–59

A társadalmi felelősségvállalás (CSR) és a PR szimbiózisa: a CSR hatása az alkalmazottak lojalitására a belső marketingkommunikációs eszközök révén

Absztrakt. A tanulmány a vállalati társadalmi felelősségvállalást és a hozzá kapcsolódó belső PR-támogatást vizsgálja. A gyakorlati alkalmazásra alapozott módszertan bizonyítékot szolgáltathat arra, hogy az alkalmazottak különféle CSR-tevékenységekre vonatkozó véleménye demográfiai jellemzőik, életmódjuk, képeszettségük, valamint egyéb tényezők függvényében változhat, továbbá hogy a megfelelően kiválasztott PR-tevékenységek javíthatják bizonyos CSR-intézkedések reputációját. Az alkalmazottak eltérő reakciókat mutathatnak a PR-támogatásra. Az elfogadás és a hatásmechanizmus továbbá függ az alkalmazottak demográfiai adataitól, életmódjától és képeszettségétől is. A vizsgálat során alkalmazott módszer módosítások révén, a gyakorlati megállapításokra alapozva, alkalmassá tehető a menedzsment kérdéseire vonatkozó kvalitatív kutatásokhoz.

Kulcsszavak: vállalati felelősségvállalás, belső PR, alkalmazotti vélemények, lojalitás növelése

Bevezetés

A jelen tanulmány a vállalati belső PR-tevékenységekről és társadalmi felelősségvállalásról szól. A belső PR-tevékenységek célja a munkavállalói lojalitás kialakítása és növelése, míg a külső PR-folyamatok a vállalat reputációjának építésére irányulnak. Mindkét tevékenységkörnek erősítenie kell a társadalmi felelősségvállalás (CSR) hitelességét (Gill 2015). Az 1. ábra szemlélteti ezt a kapcsolatot, és egyben jelzi a vizsgálat tárgyát is, nevezetesen a belső PR által előidézett megerősítő hatások elemzését. Ezen ábra mellett összeállítottuk az 1. táblázatot is, amely vázlatczentesen ismerteti a munkavállalók felé tanúsított felelősségteljes magatartás és véleményük formálásának fontosságát. A diagram elsősorban a megfelelő munkaviszonyok szükségességére hívja fel a figyelmet. A PR tekintetében megállapítható, hogy annak a vállalat kapuion belül kell megkezdődnie, és ez a vállalati társadalmi felelősségvállalásra is vonatkozik.

Recessziós időszakön megyünk keresztül, amelynek következtében számos vállalkozás nehéz körülmények közé került – először a Covid-19 járvány, majd a katonai konfliktus miatt. Érdemes következtetéseket levonni a korábbi, hasonló helyzetekből. A 2007-es válság után megállapítások születtek, miszerint amennyiben a gazdaság nem fejlődik, a vállalati CSR-tevékenység is gyengülni fog (Braun 2016). Bár a CSR-tevékenységek intenzitása csökkent, a gazdasági válság olyan intézkedések megtételéhez kényszerítette a vállalatokat, amelyek a vállalati imidzt javítják vagy befolyásolják a munkavállalói lojalitást.

1. táblázat. A belső tevékenység fontossága és hatásai

Kategória

Megállapítás

Elválasztás

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Mivel nem adta meg a fordítandó angol nyelvű szöveget, kérjük, másolja be a szöveget, és én azonnal elvégzem a kért fordítást a megadott szigorú szempontok alapján.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

A gazdaság számos olyan szektoraiban találhatók olyan munkavállalói tevékenységek, amelyek nem standardizáltak, azaz az értékteremtés mértéke a munkavállalók viselkedésétől és attitűdjétől függ. Az étteremgazdálkodás (catering) egy ilyen szektor, amely a pandémia idején kritikus helyzetbe került; ebben a szektorban a munkavállalók a fejlődés motorjai, és egyéni hozzáállásuk erősen függ a belső kommunikációtól (Verčič 2021). A társadalmi felelősségvállalás (CSR) tevékenységek elhanyagolása kockázatot jelent a vállalkozások számára, mivel csökkenti a vásárlók körében fennálló pozitív imagejüket, és a média jelenlétének hiányában a versenytársak kerülnek a nyilvánosság érdeklődésének középpontjába. Ezért érdemes lenne gyakorlati tevékenységekkel bizonyítani a felelősségteljes gondolkodást, amennyiben a vállalkozás megteheti, és rendelkezik elegendő pénzügyi és munkaerő-forrással. A belső PR-eszközök alkalmazásával a munkavállalók közötti kohézió növekszik, ami számos további előnyt szerez. Az előny nemcsak a külső érdekelt felek számára jelentősködik, hanem növeli a vállalat produktivitását is. Érdemes egy másik utalást tenni a 2007-es válság alatti CSR-tevékenységek csökkenésére. Egy utóelemző tanulmány rámutatott, hogy abban az időszakban az emberek szkeptikussá váltak a társadalmi felelősségvállalás tekintetében. Azokat a vállalatokat, amelyek nem nyújtottak segítséget a necesitáltaknak ezekben a kritikus időszakokban, vagy nem vizsgálták fel újra támogató tevékenységeik portfólióját, nem őszinte vállalkozásokként tekintették. A pénzügyi válság után a PR-szakemberek módszereket dolgoztak ki a CSR reputációjának helyreállítására (Lewen–Nahyun 2021). A pandémia idején a CSR-tevékenységektől csak akkor lehet eltekinteni, ha a kritikus helyzet miatt a túlélés minden etikai szempont elé kerül. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a kép (image) és a hírnév a vállalati erőforrások fontos elemei (Józsa 2016). A hírnév felelősségteljes viselkedéssel és megfelelően kiválasztott intézkedésekkel építhető fel.

Tevékenységek portfóliója

A vállalati CSR-tevékenységnek két típusát különböztetjük meg. Amennyiben a tevékenységek a vállalat főtevékenységével kapcsolódnak, a meglévő szakértelmen keresztül rendkívül sikeresek lehetnek. Jelen elemzésünkben kizárólag azokat a tevékenységeket veszi figyelembe, amelyek nem függenek a vállalat főtevékenységétől, így ezek általánosíthatóak. Érdemes megemlíteni két olyan intézkedést, amely a szakmai tapasztalatot utilizeszi. Két példát érdemes kiemelni. Az egyik a felelősségvállalás pozitív eredménye még a vírusok által érintett életünkben is. Ez az egészségügyi dolgozóknak nyújtott ingyenes közlekedést érinti.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium elfogadott egy új intézkedést (Hungarian Government 2020), amely javította a közlekedési vállalatok imidzsét. Az kezdeményezést a munkavállalók is elfogadták. A intézkedés az epidemiológiai vészhelyzet végétől számított 14 nap után megszűnt érvényben lenni. A másik példa az energiasektorból származik, ahol 2013-ban azt állították, hogy kevesebb valóban felelős energiaipari vállalat volt, mint amennyi olyan cég, amely a társadalmi felelősségvállalást (CSR) kizárólag kommunikációs eszközként használta (Putzer et al. 2013). Meg kell jegyezni, hogy az EON tevékenységének és fenntarthatósági törekvéseinek elismeréseként megkapta a CSR Hungary 2018 díjat. Fenntarthatósági programjaik a háztartási energia megtakarítási megoldásokhoz kapcsolódnak; ezek arra ösztönzik a fogyasztókat a fogyasztás csökkentésére, ezzel mérőkedve a rövid távú hasznosulást (EON 2018).

A elemzéshez szektorkörülálló CSR-tevékenységeket kellett kiválasztani. A szakirodalom a felelős vállalati tevékenységeket több kategóriára bontja. Casado-Díaz et al. (2014) megfogalmazása szerint ezek magukban foglalják a környezetvédelmi intézkedéseket, a szociális jótékonysági tevékenységeket, a filantróp szponzorálást és a felelős munkavállalói csoportokat. Így a 2. táblázatban bemutatott hat CSR-tevékenység a vírushelyzet alapján volt tervezve.

A szociális jótékonyság egyfelől az egészségbiztosítás támogatásába, másfelől pedig az egyéni vagyon növelésének javításába sorolható. Mindenkőnk kötelessége a környezetünk védelme, mivel a hulladék az egyik legnagyobb terhelés, ezért a hulladékcsökkentés is bekerült a tevékenységek listájába. A vállalatnyugdíjasokra és családi munkavállalókra vonatkozó frissített intézkedések a felelős munkaviszonyok kategóriájába sorolhatók (lásd 2. táblázat). A táblázat minden szektorkörülálló tevékenységet egy olyan ötlettel párosít, amely segíti a munkavállalókat abban, hogy jobban azonosuljanak a CSR-tevékenységekkel. Érdemes figyelmet fordítani a PR-ötletekre, például a költséghajtásról és a kiadások minimalizálásáról szóló megoldásokra, mivel ezek nem igényelnek jelentős pénzügyi áldozatot a vállalatvezetés részéről.

A kutatás célja és kérdései

Kutatásunk célja az volt, hogy feltérképezze a munkavállalói véleményeket a CSR-tevékenységekkel kapcsolatban általánosságban, és különösen a PR-támogatott CSR-rel kapcsolatban. Az elemzéshez az alábbi kutatási kérdéseket fogalmaztuk meg: * Függ-e a különböző CSR-tevékenységek figyelembevétele a munkavállalók demografiai jellemzőitől, életmódjától és képeszettségétől? * Javíthatják-e a megfelelően kiválasztott PR-tevékenységek bizonyos CSR-intézkedések reputációját? * Alkalmazható-e a használt módszer a menedzsmenti aggályokkal kapcsolatos kvalitatív kutatásokhoz, gyakorlati módosításokon keresztül?

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

CSR a PR-támogatás nélkül (elmélet)

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Metodológia

A társadalmi jótékonyság két részre fordítható: az intézményi támogatásra és az egyéni segélyezésre (Thompson 2018; Alfes et al. 2016). A folyamat matematikai háttere és a számítási módszerek tudományos munkákban letérképeztek (Pokárdi 2018; Földesi–Monori 2014).

A közvélemény-kutatás hagyományos módszerei közé tartozik a kérdőívek összeállítása és a professzionális interjúk készítése. A munkavállalói vélemények gyűjtésének megszokott módja a kvantitatív eljárások alkalmazása, azonban két szempont veteti kétségbe e módszer hatékonyságát: * A munkavállalók félnek attól, hogy véleményük nem marad anonim, ezért haboznak az valódi gondolataik írásba foglalásakor.

* Nem is fordítanak kellő figyelmet a válaszoknak, még akkor sem, ha a kérdőívben feltett kérdések nem tartalmaznak kínos aspektusokat.

A páros összehasonlítás módszerét alkalmaztuk, amely a társadalomtudományok területén is alkalmazható, és jó kutatási alapot biztosít. A páros összehasonlítás módszere minden lehetséges párt rendszeresen kialakít, amelyek közül választani kell (Pokárdi 2018).

Az információgyűjtés első lépése – a kérdőíves módszerhez hasonlóan – a válaszadók adatainak megkérdezése volt. Tájékoztatásukra került, hogy személyazonosságuk az egész elemzés során nekünk ismert marad, de a végrehajtott vizsgálat során azonosíthatatlanok maradnak. A jelenlegi CSR-helyzetre vonatkozóan kidolgozott intézkedéseket minden lehetséges módon párosítani kellett, majd a válaszadók preferenciáit kellett megkérdezni. A lehetőségeket később bővítettük, ezzel lehetővé téve a több párosítás kialakítását. Egyes elemek a PR-támogatással megvalósított CSR-tevékenységeket képviselték, míg más elemek a PR-támogatás nélkül végrehajtott CSR-tevékenységeket fedtek le. Az adatgyűjtés részben számítógépes segítséggel történt, de néha szükség volt személyes jelenlétre is. A személyes jelenlét célja nem a válaszadó befolyásolása volt, hanem a látszólag ismétlődő és időigényes kérdőív kitöltésének ösztönzése. A különböző esetek különleges elemzése során úgy találtuk, hogy az első válaszadók adatait követő elemzéshez a matematikai folyamatok teljes sorozatának bemutatása a legalkalmasabb, míg az összes egyéb esetben az eredmények bemutatására és értékelésére összpontosítottunk.

A technikákat az első elemzés során vezettük be, mielőtt bemutattuk az interjúalany helyzetét és annak gyökér okait a számítások alapján. A táblázat 3 tartalmazza az interjúalany válaszait a PR-szubvención nélkül végzett jótékonyságra vonatkozóan.

Táblázat 3. Egészségügyi szektorban dolgozó nő véleménye, CSR-tevékenységek PR-támogatás nélkül, első szekció: Preferált tevékenységek: Színházszponzorálás, Beteg gyermekek, Egészségügy, Hulladékkezelés, Oktatás, Idősek segítése, Összesítés

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Az e táblázat kitöltésekor az egyes vízszintes sorokban szereplő tevékenységek megváltoztatása iránti preferencia esetén „1”-es értéket kell rögzíteni. Az egyes sorokból összeadott „1”-es értékek összege az „a” oszlopban jelenik meg, a négyzetek pedig a következő oszlopban találhatók. A „p” érték a következő (1) képlettel számítható ki, ahol az „N” a rendelkezésre álló lehetőségek összege, amely ebben az esetben 6. p = (a + 0,5)/N

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

A preferenciák sorrendje a 4. táblázatban látható. Az első helyen az egészségügyi intézmények támogatása szerepel, ezt követi az idős személyek segítése, majd egy hármas döntetlenség (beteg gyermekek ajándékokkal való megsegítése, a hulladékszagcsökkentés és a munkavállalók gyermekének oktatási támogatása), végül pedig a színházak szponzorálása áll a sorban utolsó helyen. Ezen diagram értékai a 2. ábrán tekinthetők meg. A többi válaszadó esetében az eredményeket kizárólag numerikus adatokkal mutatjuk be. Megállapítottuk, hogy a nettó diagram nyújtja a leginformatívabb betekintést a hat eset összehasonlításához (2. ábra). Ez a rangsor azonban csak akkor értelmezhető helyesen, ha a válaszadók demográfiai adatai és személyiségi jellemzői ismeretesek.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

A vizsgált asszony preferenciái azt mutatják, hogy elkötelezett az egészségügyi szektor mellett, és szeretné, ha az egészségügy potenciális támogatásra tenne accede. Pénzügyi okokból fontolgatja munkaviszonyának megváltoztatását, amit hamarosan megszerezhető technikai diplomája is befolyásol majd. Nyilatkozása alapján elvárja, hogy jövőbeli munkáltatója támogatja az egészségügyi ellátást. Ez az példa rendkívül jelentős, ugyanakkor nem feltétlenül releváns a jelenlegi munkáltatója iránti lojalitása szempontjából. Preferenciái között szerepel az idős emberek segítése is, mivel a falujában élő szegényebb és magányosabb idősek problémáit saját szemével is látja. A színházak támogatásának elvetése arra utal, hogy a válaszadónak kevés ideje a pihenésre és a kulturális tevékenységekre.

Átlagosan 47 összételtes számsor jelent meg a PR-tevékenységek során, a konzisztencia-indikátora pedig 0,33 volt. Egy tizenkét elemből álló táblázat esetén a folyamat összetettebb lesz. A 0,33-as értéket határértékként fogjuk alkalmazni, és továbbra is elemezni fogjuk, azonban már meredek voltak kétségeink annak pontosságával és a megjegyzéssel kapcsolatban. A jövőben kizárólag a rangsor első és utolsó elemének értékelését fogjuk ismertetni. A lehetőségeket részletesen az 5. táblázatban mutatjuk be. A számított százalékokat a 6. táblázat tartalmazza, ezeket pedig oszlopdiagramként jelenítjük meg a 3. ábrán.

Az asszony elkötelezettsége az egészségügy iránt az bővített PR-tevékenységi lista értékelése során is megmutatkozott. Legjobban kedvelt tevékenysége az eszközátadás a gyógyult, hálás beteg részéről. Nem részesít minden esetben előnyben a CSR-tevékenységekhez kapcsolódó PR-támogatást. Nem támogatja azt az ötletet sem, hogy a jelenlegi alkalmazottak aktív részvételével támogassák a vállalat nyugdíjasait; ez a vélemény azonban életmódjából és az időhiányból is eredhet.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

A két különböző életkorú csoport szemlélete a 6. ábrán és a 8. táblázatban látható. A 28 és 38 év közötti korosztály a kultúrát támogató szemléletet mutatja. Fontos számukra az egészségügyi szektor segítése, ugyanakkor a gyógyult betegek által átadott eszközöket kissé szánalmasnak tartják. Az elsődleges preferenciájuk olyan tevékenységek, amelyek erőteljesen tükrözik a vállalat felelősségvállalását anélkül, hogy jelentős személyes részvételt igényelnének. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy ez az életkorú csoport folyamatos időhiánnyal küzd; a családi élet kialakítása és fenntartása jelentős portion idejüket veszi igénybe. Érdemes lenne mérni az értékrendet a fiatalabb és függetlenebb egyedek körében is.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Konklúziók

Első kutatási kérdésünk azt vizsgálta, hogy a különböző társadalmi felelősségvállalási (CSR) intézkedések elválasztása függ-e a munkavállalók demografiai jellemzőitől, életmódjától és képeszettségétől. Az integrált pók hálós diagramok alapján a nem alapú hatás nem tekinthető tendenciának; ezzel szemben a munkakör és a kor hatással van az eredményekre. A második kutatási kérdés célja az volt, hogy megvizsgáljuk, hogy a megfelelően kiválasztott PR-tevékenység javíthatja-e a különböző CSR-intézkedések reputációját. A részletes egyenkénti elemzés meg fogja mutatni, hogyan módosulna a rangsorzás a munkavállalók további, promóciós intézkedések iránti elfadódtásával.

Az érvek és ellenérvek a módszertanra vonatkozó harmadik kutatási kérdésünkkel kapcsolatos korlátokról és lehetőségekről szóló fejezetben olvashatók. Érdemes lenne megvizsgálni az acht válaszadóból kialakult csoportokat, mivel ezek megalapozhatnák az általánosíthatóságot. A mintavétel nem a tervek szerint zajlott, de ahogy a eredmények érkeztek, megtaláltuk a válaszadók csoportosításának módját: * négy női válaszadó * négy férfi válaszadó * négy fehérgalléros munkavállaló * négy kékgalléros munkavállaló * négy 28 és 38 év közötti személy * négy 50 év feletti személy

A különböző életcsoportok CSR- és PR-témákban kifejezett véleményei és attitűdjei külön elemzést igényelnének. Feltételezhető, hogy az új munkavállalók és a vidéki környezetből származó egyének eltérő értékrenddel rendelkeznek. Ez a jelenség képes enyhíteni a szkepticizmust és az önérdekeltség folyamatos hajlamoságát, miközben egyidejűleg lojalitásérzetet építhet ki a munkaerőben.

Korlátok és jövőbeli lehetőségek

Először az alkalmazott analitikai módszerrel kapcsolatos korlátokat soroljuk fel. Ez a statisztikai módszer több időt igényel, mint az SPSS-analízis. Egy informatikus módszertanokat határozhat meg a folyamat felgyorsítása érdekében. Amennyiben ez sikerülne, a mintaméret bővíthető lenne.

Mindazonáltal a nagyobb számú interjú elvégzése felveti a kérdést, hogy a megkérdező jelenléte egyértelműen elengedhetetlen-e. Bár a jelenlét segíti a válaszadók tisztázottságát, ez jelentős időbeleteltést igényel. Az értékelendő tényezők összetételétől és a válaszadók elkötelezettségétől függően érdemes lehet választani a személyes interjúk és a számítógéppel asszisztált interjúk között.

Ha egy vállalat hasonló célok érdekében kívánna alkalmazni ezt a módszert, egy tényt ki kell emelni. A CSR- és PR-szakértőknek nem saját etiketájuk alapján javasoltak intézkedéseket tervezni; inkább a célcsoport gondolkodásmódját kell figyelembe venniük. A vizsgálatot megfelelő kutatási szemlélettel kell végezni, azaz a nem és kor alapú önazonosítás feloldásával (Yeomans 2016).

A negyedik kutatási kérdésre tekintve a módszer alkalmas a konkrét menedzsmentelvi aggályok kezelésére. A feltáró kutatás rávilágított arra a tényre, hogy a munkavállalók eltérőképpen értékelik a vállalat intézkedéseit. Kevesebb konfliktus alakul ki akkor, ha a munkavállalók a intézkedések fontosságának prioritáshordozása helyett azok helyességét vizsgálják. Egyes célcsoporttagok véleménye is segíthet olyan döntések meghozatalában, amelyek növelhetik a munkáltató és a munkavállalók közötti bizalmat. Bár a munkáltatónak előfordulhatnak más érdekei, mint azok a munkavállalóknak, a munkaszerződések pontos leírása és a kölcsönös megfelelés enyhítheti az ellentétes célok okozta feszültséget. A munkahely egy olyan közösség, amelyben a közös etikett, a célok és a hatékony tevékenység biztosítása különböző módszerekkel szavatolható meg.

Irodalomjegyzék

Irodalomjegyzék

  1. Alfes, K.–Shantz, A.–Bailey, C. 2016. Enhancing Volunteer Engagement to Achieve Desirable Outcomes: What Can Non-profit Employers Do? Voluntas 27, 595–617.
  2. Braun, R. 2016. Vállalati társadalmi felelősségvállalás. Budapest: Akadémiai Kiadó.
  3. Casado-Díaz, A. B.–Nicolau-Gonzálbez, J. L.–Ruiz-Moreno, F.–Sellers-CasadoDíaz, A. B.–Nicolau-Gonzálbez, J. L.–Ruiz-Moreno, F.–Sellers-Rubio, R. 2014. The differentiated effects of CSR actions in the service industry. Journal of Services Marketing 28(7), 558–565.
  4. EON 2018. EON company website. https://www.eon.hu/hu/rolunk/sajtoszoba/ sajtokozlemenyek/CSR-dij.html.
  5. Földesi, P.–Monori, P. 2014. Döntéselőkészítés. Győr: Universitas Győr Nonprofit Kft.
  6. Gill, R. 2015. Why the PR strategy of storytelling improves employee engagement and adds value to CSR: An integrated literature review. Public Relations Review 41(5), 662–674.
  7. Hungarian Government 2020. 486/2020. (XI. 10.) Decree by government with regard to travel discounts to public passengers’ transport for health care workers during the state of emergency and for the students participating in medical and health sciences training and contributing to defence against coronavirus pandemic.
  8. Józsa, L. 2016. Marketingstratégia. A tervezés gyakorlata és elmélete. Budapest: Akadémiai Kiadó.
  9. Lewen, W.–Nahyun, K. 2021. Attenuating public scepticism: Effects of pre-crisis corporate engagement and post-crisis CSR initiatives on corporate evaluation. Public Relations Review 47(1), 101999.
  10. Pokárdi, L. 2018. Páros összehasonlítás alkalmazása műszaki szakemberek véleményének elemzésére. Repüléstudományi Közlemények 30(2), 93–100.
  11. Putzer, P. E.–Pavluska, V.–Törőcsik, M. 2013. Relationship between CSR and traditional and alternative energy consumption in Hungary. The proceedings of the International Conference Marketing – From Information to Decision 6th Edition, 236–250.
  12. Salvioni, D. M.–Gennari, F. 2017. CSR, Sustainable Value Creation and Shareholder Relations. Symphonya. Emerging Issues in Management 1(1), 36–49.
  13. Tench, R.–Yeomans, L. 2009. Exploring Public Relations. Harlow: Pearson Education Limited.
  14. Thompson, G. 2018. Help for Heroes: From organizational discourse to a new orthodoxy. Public Relations Inquiry 7(1), 25–43.
  15. Yeomans, L. 2016. Researching emotional labour among Public Relations consultants in the UK: a social phenomenological approach. Romanian Journal of Communication and Public Relations 15(3), 31–51.
  16. Verčič, A. T. 2021. The impact of employee engagement, organisational support, and employer branding on internal communication satisfaction. Public Relations Review 47(1), 102009.

A szerzők

  • László Józsa
  • Szilvia Módosné Szalai
  • Szonja Jenei

A szöveget automatikusan nyertük ki a PDF-ből; a táblázatok, ábrák és a pontos tördelés a lapszám PDF-változatában láthatók.