← Összes podcast
2021/2. lapszám · Fenntarthatóság és zöld gazdaság

A megújuló energiafogyasztás és a munkanélküliségi ráta közötti kauzalitás megértése: a Toda-Yamamoto technika

Mohammad Jaber, Tekla Szép

Megjelent: 2021 · Közgazdász Fórum, 2021/2. lapszám · Oldalak: 104–115

„Teremt-e munkahelyeket a megújuló energia?”

Meghallgatom a podcastot

Bővebb beszélgetés · 9 perc
HU EN A podcast nyelve: magyar · EN: az angol változat még nem készült el
0:00-8:34

Megjelent: 2021 · Közgazdász Fórum, 2021/2. lapszám · Oldalak: 104–115

A teljes cikk HU EN

OJS ↗ A teljes lapszám (PDF) ↗

Közgazdász Fórum · 2021/2. lapszám · 104–115

A megújuló energiafogyasztás és a munkanélküliségi ráta közötti kauzalitás megértése: a Toda-Yamamoto technika

Absztrakt. Jordánia képes lenne vezetni a közel-keleti megújuló energia-projektek bővítését célzó erőfeszítéseket. A megújuló energia-projektek bővítése az energia szektorban megjelenő „zöld” munkahelyek létrehozását jelenti. A tanulmány célja a megújuló energiafogyasztás, a teljes munkanélküliségi ráta, a közigazgatási végső fogyasztás és a bruttó tőkeformáció közötti kauzalitási összefüggések vizsgálata a Toda-Yamamoto kauzalitási teszt alkalmazásával. Az idősorozat az 1991 és 2018 közötti időszakot öleli fel. Az eredmények azt mutatják, hogy a változók hosszú távon együtttengőek. Emellett eredményeink azt igazolják, hogy az összes változóból egyirányú kauzalitás mutatkozik a teljes munkanélküliségi ráta felé. Ezzel szemben a többi változó között nem állapítható meg kauzalitás. Megerősíthető, hogy hosszú távon a megújuló energia hozzájárulhat a munkahelyek megteremtéséhez. Összegzésként javasoljuk, hogy a beruházásoknak és a politikai irányelveknek egyaránt a megújuló energia-projektek kiaknázására kellene összpontosítaniuk; ez több zöld munkahelyet teremtene, különösen az energia szektorban.

Kulcsszavak: Toda-Yamamoto technika, kauzalitás-teszt, megújuló energia, munkanélküliség, energiapolitika

Bevezetés

Az elmúlt években a megújuló energia hasznosítása fontossá vált, és számos ország törekszik energetikai szektorának megzöldítésére. A megújuló energiaforrásokra való átállás közvetlenül csökkenti a CO2-kibocsátást, miközben segíti a 2030-es fenntarthatósági célkitűzések (SDGs) elérését. Jordánia élen állhat a megújuló energia-projektek bővítésére irányuló erőfeszítéseket a Közel-Keleten. Például földrajzi elhelyezkedése és az év összesen 330 napsütéses napja alkalmassá teszi az országot a napenergia hasznosítására (Qasaimeh et al. 2014).

Jordánia bevezette a megújuló energia- és energiahatékonysági törvényt, amelyet szabályozásokkal és előírásokkal egészítettek ki a megújuló energia-projektek irányítására. Emellett a Jordániai Megújuló Energia- és Energiahatékonysági Alapot (JREEEF) is létrehozták. 1 PhD jelölt, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, e-mail: regjaber@ uni-miskolc.hu. 2 PhD, docens, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, e-mail: [email protected].

...úgy hozták létre, hogy elősegítse a megújuló energia-projektek és az energiahatékonyság megvalósítását Jordániában. A megújuló energia-projektek bővítése a megújuló energia szektorában új, „zöld” munkahelyek létrehozását jelenti; ez segítené a kormányzatot zöld növekedési terve ensúlyos megvalósításában, miközben csökkentené a munkanélküli arányokat is. 2020-ban, a Covid-19 járvány kitörése után a teljes munkaerő munkanélküli aránya 19,0%-ra emelkedett a 2019-ben tapasztalt 16,8%-hoz képest (World Bank 2021). Az Energia- és Miniszteri Erőforrás-minisztium adatai szerint 2020-ra a megújuló energiaforrások részesedése az áramtermelésből 20%-ot tett ki, míg a maradék 80%-ot a földgázfogyasztás biztosította. A hazai energiaforrások csak a teljes áramtermelés 22%-át tették ki (Ministry of Energy and Mineral Resources 2020). 2019 végéig Jordániában közel 26 000 munkahely állt a megújuló energia szektorában (IRENA 2020): a napelemes fotovoltaikus technológia 20 000 munkahelyet kínál, ezt követi a napenergia/fűtési technológia (4000 munkahely) és a szélenergia (1100 munkahely). Az IRENA ugyanazon jelentése szerint Jordánia a világ tíz legjobb országa a napenergia-fűtési és hűtési szektorban foglalkoztatott munkavállalók számát tekintve. 2020 végére a Jordániában a megújuló energia szektorral kapcsolatos munkahelyek száma 37 000-ra emelkedett.

A tanulmány a Toda-Yamamoto przyczynatiság-tesztet alkalmazza a megújuló energia-fogyasztás, a teljes munkanélküliség, a kormányzati végső fogyasztás és a bruttó berendezési tőkeformáció közötti kauzális összefüggések vizsgálatára.

Literaturreview (Irodásmegvizsgálás)

Apergis és Salim (2015) 80 országból álló mintát használtak a megújuló energia-fogyasztás és a munkanélküliség közötti kapcsolat vizsgálatára, nemlineáris Granger-kauzalitás-teszt alkalmazásával. Az eredmények azt mutatták, hogy a megújuló energia-fogyasztás pozitív hatással van a munkanélküliségi arányokra. Az eredmények továbbá azt jelezték, hogy disaggregált szinten, például Latin-Amerikában és Ázsiában, az energiahatékonyság és a megújuló technológiák alkalmazásának költségei alkotják a megújuló energia szektorban a munkahelyek létrehozására ható főbb tényezőket.

Khobai et al. (2020) az autoregresszív csúszólagos (ARDL) modell alkalmazásával vizsgálta a megújuló energiafogyasztás és a munkanélküliségi ráta közötti rövid- és hosszú távú összefüggéseket Dél-Afrikában. Eredményeik azt mutatták meg, hogy hosszú távon a megújuló energiafogyasztás negatív hatással volt a munkanélküliségi rátára, míg rövid távon összefüggést nem állapítottak meg.

Saidu Musa és Rabiu (2020) a Toda-Yamamoto technika segítségével vizsgálta a megújuló energiafogyasztás és Nigéria munkanélküliségi rátái közötti kauzalitási összefüggést 1991 és 2015 között. Megállapították, hogy hosszú távon kétirányú kauzalitás mutatkozik a megújuló energiafogyasztás és a munkanélküliség között, valamint a külföldi közvetlen beruházások és a megújuló energiafogyasztás, a beruházások és a megújuló energiafogyasztás, illetve a privát szektori hitel és a beruházások között. Ezzel szemben egyirányú kauzalitás figyelhető meg a beruházások és a munkanélküliség, valamint a privát szektori hitel és a munkanélküliség között.

Satrovic és Adnan (2020) a Granger-kauzalitási tesztet alkalmazta a fiatalok munkanélküliségi rátái és az energiafogyasztás közötti kapcsolat vizsgálatára 34 OECD-országban 1991 és 2015 között. Az eredmények kauzalitási összefüggést mutattak ki az energiafogyasztás és a fiatalok munkanélküliségi rátái között. A szerzők javasolják, hogy az OECD tagállamok politikai döntőinddolai ösztönözzenék az ipari szektor energiafogyasztását. Emellett azt is javasolják, hogy a startupok támogatása hozzájárulhat a fiatalok munkanélküliségi rátájának csökkentéséhez.

Yilanci et al. (2020) kiválasztott OECD-országokban vizsgálta a megújuló energiafogyasztás és a munkanélküliségi ráták közötti kointegrációs összefüggést. A kutatók erre a Fourier-ADL kointegrációs tesztet alkalmazták. A tanulmány vegyes eredményeket mutatott a kiválasztott országok tekintetében: azt jelezte, hogy Ausztriában, Portugáliában és Spanyolországban a megújuló energiafogyasztás pozitív hatással van a munkanélküliségi rátára, míg Ausztráliában, Chile, Franciaországban, Németországban és Japánban negatív hatással.

Azretbergenova et al. (2021) panel-ARDL tesztet alkalmazott az Európai Unió 27 országában a megújuló energiafogyasztás és a munkanélküliségi ráták közötti kapcsolat vizsgálatára. Az eredmények rámutattak, hogy ha az érett energia 1%-a megújuló forrásból származik, a foglalkoztatottsági ráta 0,08%-al nő. A szerzők szerint a megújuló energia szektorba való beruházás hozzájárulhat a munkanélküliségi ráták csökkentéséhez.

El Moummy et al. (2021) megvizsgálta a megújuló energiafogyasztás szerepét a munkanélküliségi ráták csökkentésében Marokkóban. A 1990 és 2017 közötti időszakra a Granger-kauzalitási tesztet alkalmazták. A tanulmány eredményei azt tértek ki, hogy a megújuló energiafogyasztás meghatározza a munkanélküliségi rátákat. Felvetették, hogy az energia szektorba irányuló beruházásoknak a megújuló energiára kellene összpontosíuniuk, mivel ez csökkentheti a munkanélküliségi rátákat.

Pai et al. (2021) egy 50 országból származó adatbázist ötvöztek, amely 11 energiatechnológia és öt munkakategória tekintetében tartalmazza az emploi intenzitást, három különböző közös társadalmi-gazdasági útvonal (SSP) keretében alkalmazott integrált ocsației modell segítségével. Eredményeik azt mutatták, hogy a „globális felmelegedés tartása jóval 2 °C alatt” szcenárió esetén az energiasektorban lévő munkahelyek száma 2050-re 18 millióról 26 millióra nőhet. A szerzők megállapították, hogy a fosszilis tüzelőanyagok szektorban munkahelyek vesztése várható, azonban ezt a szektor a szél- és napenergia szektorok munkahelyélőjével fogja kompenzálni.

A kutatók elsősorban przyczynhatóság-tesztek alkalmazásával vizsgálaták meg a energiafogyasztás és a munkanélküliség közötti összefüggéseket, azonban ezen téma kapcsán a rendelkezésre álló irodalom még mindig korlátozott. Jordánia kontextusában hiányoznak ilyen összefüggésekkel kapcsolatos mélyebb megértések. A jelen tanulmány a Toda-Yamamoto technika alkalmazásával pótolja a literatúrában fennálló ezt a hiányt, tesztelve a megújuló energiafogyasztás és a munkanélküliségi ráta közötti przyczynhanghatást, beleértve két nemzeti számlázási mutatót is.

Adatok és módszertan

Leíró elemzés

Jordánia 1991–2018 közötti időszakra vonatkozó éves adatait a Világbank adatbázisából gyűjtöttük össze. Az 1. táblázatban láthatók a vizsgálatban használt változók definíciói. Minden idősorozatot természetes logaritmussal alakítottunk át.

Az ekonometrikai elemzés szempontjából szükség van a természetes logaritmokra, mivel ezek minimalizálhatják a regresziós problémákat, és lehetővé teszik az elASTICITÁS meghatározását a modellben (Wooldridge 2016; Saidu Musa–Rabiu 2020). Az idősorozat 28 évet ölel fel; az adatokat a Világbank adatbázisából gyűjtöttük. A 2. táblázatban szereplő leíró elemzés eredményei mutatják az összes sorozat átlagát, maximumát, minimumát, aszimmetriáját (skewness), kurtózisát (kurtosis), valamint a Jarque-Bera p-értékét. Az aszimmetria-koefficientek azt mutatják, hogy az összes sorozat pozitív aszimmetriával rendelkezik, kivéve a közigazgatási végső fogyasztást, amely negatív aszimmetriát mutatott. A kurtózsis értékek azt révítik, hogy a közigazgatási végső fogyasztás, valamint a GDP százalékában kifejezett bruttó beruházások platikurtikusak. Ezzel szemben a megújuló energiafogyasztás és a munkanélküliség összesített rátái leptokurtikusak. Az eredmények azt is mutatják, hogy az összes változó az átlagos értékük alatt tér el.

A Jarque-Bera p-értékek azt mutatják, hogy a közigazgatási végső fogyasztás és a GDP százalékában kifejezett bruttó beruházások normálelosztottak, míg a megújuló energiafogyasztás és a munkanélküliség összesített rátái nem felegyeznek a normálelosztással az idősorozat vizsgált időszakában. Az 1. ábra részletesebb képet nyújt az idősorozatok trendjeiről. A megújuló energiafogyasztás trendje azt mutatja, hogy a fogyasztás 2015 óta növekedő. A munkanélküliségi ráták 2014 óta növekvő trendet mutatnak. A közigazgatási végső fogyasztás és a GDP százalékában kifejezett bruttó beruházások ingadozást mutatnak a vizsgálati időszakban, az adatok utolsó évében pedig általánosságban negatív trend figyelhető meg.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Leírás

Megújuló energiafogyasztás a teljes végső energiafogyasztás százalékában Munkaerő participation (munkanélküliség) a munkaerő állomány százalékában A kötelező állami végső fogyasztás kiadásainak GDP-aránya A bruttó ber investasió (bruttó végleges tőkeformáció) GDP-aránya

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Egységgyök-teszt

A gazdasági idősorok a gemiddában, a varianciában vagy mindkettőben trendet mutatnak (Das 2019). Amennyiben az idősor gemiddája és varianciája állandó marad, az stationer (Szép 2014). Ezért az idősorok stationeritása vizsgálatra szorul. A tesztelés előtt kulcsfontosságú megoldani a nemstationeritás problémáját; ez az elsőfokú differenciálás és a trendeltávolítás (de-trending) révén tehető meg (Das 2019). Számos módszer létezik az idősorok egységgyök-alapú stationeritásának tesztelésére; ezek közül a legelterjedtebb az augmented Dickey-Fuller (ADF) teszt, amelyet Dickey–Fuller (1979) fejlesztett ki. Az ADF-teszt hajlamosan elutasítja a nemstationeritásra vonatkozó nulla hipotézist. Egy másik, gyakorlatias teszt a KPSS, amely az eredmények megerősítésére szolgál. Az ADF-teszttel ellentétben a KPSS-teszt hajlamosan elfogadja a nemstationeritásra vonatkozó nulla hipotézist. Az idősorok nemstationeritásának vizsgálatakor három opció közül választhatunk az egyenletbe beilleszthető változók tekintetében: elsődlegesen nincs metszőpont vagy trend; másodrészt csak metszőpont, de nincs trend; harmadsorban pedig mind metszőpontot, mind trendet szerepeltek benne (Enders 2015).

Toda-Yamamoto-technika

A kutatott időszak megújuló energiafogyasztása és a munkanélküliségi rájaközötti hosszú távú kapcsolat vizsgálata érdekében a Toda és Yamamoto (1995) által kidolgozott nem-Granger-kauzalitási tesztet alkalmaztuk. Függetlenül attól, hogy a sorok integrációs rendje vagy azok kointegráltsága milyen, a Toda és Yamamoto-kauzalitási módszer hatékony és alkalmazható. Ez a módszer a szint düzeyű, elsőfokú vagy másodikfokú differenciált stationer idősorokra is alkalmazható. A technika az augmented Vektor Autoregresszív (VAR) modellmodellozási módszeren és a Wald-teszt statisztikán alapul. A teszt az aszimptotikus chi-négyzets ($\chi^2$) értékekre épül, amelyek a kointegráltsági tulajdonságoktól és az adatsorok stationeritásától függetlenül távoznak el. Ebben a technikában a $(k + d_{max})$-adik rendű VAR-modellt becsljük, ahol $k$ a meghatározott csúszóidő, $d_{max}$ pedig az integrációs rend maximuma. A tanulmányunkban a Toda-Yamamoto hosszú távú nem-Granger-kauzalitási tesztet négy csúszóidővel (k=3 és $d_{max}=1$) végzett VAR-modell segítségével végeztük el. Az egyenlet mátrixalakú formáját az (1)-es egyenlet írja le.

(1) az lnREC a megújuló energiafogyasztás logaritmusát, az lnTUE a teljes munkanélküliségi rájak természetes logaritmusát, az lnGGF a közigazgatási végső fogyasztás logaritmusát, az lnGFC pedig a bruttó tőkeformációt jelzi. A $\eta_1 \dots \eta_4$ a $4 \times 4$-es mennyiségi mátrixokat jelölik, míg a $\eta_0$ az identitásmátrix. A nulla gemiddó és állandó varianciájú zavartermeket $\mu_s$ jelöli.

Eredmények és megvitatás

A korrelációs elemzést első lépésként alkalmazzuk annak biztosítása érdekében, hogy ne álljon fenn multikollinearitás. A korrelációs mátrix nem jelez ok-okozati összefüggést, ugyanakkor a változók közül egyik sem mutathat magas szintű multikollinearitást (a koeficiensz-értékek -0,9 és 0,9 között vannak) (Field 2009). A 3. táblázat mutatja, hogy a változók közötti korreláció a határértékek között van, tehát nincs multikollinearitás. A korrelációs elemzés eredményei jelentős negatív korrelációt mutatnak a megújuló energiafogyasztás, a kötelező állami végső fogyasztás, valamint a GDP százalékában kifejezett bruttó ber investasió (bruttó végleges tőkeformáció) között. Ez azt jelenti, hogy a megújuló energiafogyasztás növekedésével a másik két változó értéke csökken.

3. táblázat. A változók korrelációs mátrixa lnGFC lnGGF lnREC lnTUE lnGFC Pearson Correlation 1 0,301 -0,476* 0,125 lnGGF Pearson Correlation 0 -1 0,710** 0,264 lnREC Pearson Correlation 0 0,01 0 0,175 lnTUE Sig. (2-tailed) 0,12 0,525 * A korreláció a 0,05-ös szinten jelentős (kétoldalú).

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

** A korreláció a 0,01 szinten szignifikáns (kétoldali).

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Idősorstatisztikák

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Konklúziók

A jelen tanulmány a Toda és Yamamoto kauzalitási technikát alkalmazva vizsgálta a megújuló energiafogyasztás és a munkanélküliség közötti kauzális összefüggést Jordánia esetében az 1991–2018 közötti időszakban. A kutatás a korábbi szakirodalomra épít, eredményei pedig megerősítik az előző tanulmányokat, és kiemelik a megújuló energiaforrások fejlesztésébe való beruházások fontosságát. Az irodäjäleti áttekintés részben a korábbi munkák rámutattak, hogy a megújuló energiafogyasztás jelentős szerepet játszhat az álláshelyek megteremtésében; az eredmények azt igazolták, hogy ez Jordánia esetében is érvényes.

Jordánia egyedi földrajzi elhelyezkedése és a napsütéses napok nagy száma miatt kapacitásával élvezheti a közel-keleti összefüggésben a megújuló energiaforrások felhasználásával kapcsolatos efforts vezető szerepét.

A tanulmány rávilágított, hogy kauzális összefüggés áll fenn a megújuló energiafogyasztás és a munkanélküliség között; ez határozott indikátora annak, hogy hosszú távon a megújuló energiamegúristákba való beruházás hozzájárulhat az ország munkanélküliséti mutatóinak csökkentéséhez. Emellett az eredmények azt mutatták, hogy mind a bruttó tőkeformáció, mind a kormányzati végső fogyasztás befolyásolja a munkanélküliséget, amiből az a következtetés következik, hogy a tőke növelése több munkahely lehetőséget teremthet.

Az eredmények azt sugalják, hogy az energia szektorban tapasztalható munkanélküliség csökkenthető a megújuló energia termelésének és fogyasztásának növelésével. Az iparági beruházások korlátait az adóterhek és az alapárak csökkentésével, valamint az infrastruktúra fejlesztésével kellene megszüntetni. A magánszféra megújuló energia területen történő beruházásainak ösztönzése új foglalkozzási lehetőségeket nyithat. A jövőbeni kutatásoknak Jordániában a megújuló energia szerepére kellene koncentrálniuk az energia-biztonság, az egyenlőség és az energiaátmenet előmozdításában, amint egyre több ország vált át a megújuló energiák arányának növelésére az energiakeverékben.

Kontextus / Hivatkozások

Apergis, N.–Salim, R. 2015. Renewable Energy Consumption and Unemployment: Evidence from a Sample of 80 Countries and Nonlinear Estimates. Applied Economics 47(52), 5614–33.

Azretbergenova, G.–Beybit, S.–Talgat, N.–Turysbekova, G.–Nazira Y. 2021. The Relationship between Renewable Energy Production and Employment in European Union Countries: Panel Data Analysis. International Journal of Energ Economics and Policy 11(3), 20–26.

Das, P. 2019. Econometrics in Theory and Practice: Analysis of Cross Section, Time Series and Panel Data with Stata 15.1. Singapore: Springer Singapore.

Dickey, A.–Fuller, A. 1979. Distribution of the Estimators for Autoregressive Time Series with a Unit Root. Journal of the American Statistical Association 74(366a),427–31. El Moummy, C.–Yahya, S.–Hindou, B. 2021. The Role of Renewable Energy Sector in Reducing Unemployment: The Moroccan Case. In: Bourekkadi, S. (ed.) E3S Web of Conferences 234, 00101.

Enders, W. 2015. Applied Econometric Time Series. Fourth edition. Hoboken, NJ: Wiley.

Field, A. P. 2009. Discovering Statistics Using SPSS: And Sex, Drugs and Rock “n” Roll. 3rd ed. Los Angeles, CA: SAGE Publications.

IRENA 2020. Renewable Energy and Jobs – Annual Review 2020. Abu Dhabi: International Renewable Energy Agency.

Khobai, H.–Nwabisa, K.–Clement, M.–Izunna, A.–Siyasanga, D. 2020. Renewable Energy Consumption and Unemployment in South Africa. International Journal of Energy Economics and Policy 10(2), 170–78.

Ministry of Energy and Mineral Resources 2020. Annual Report. Amman: The Ministry of Energy and Mineral Resources.

Pai, S.–Johannes, E.–Laurent, D.–Hisham, Z.–Jessica, J. 2021. Meeting Well-below 2°C Target Would Increase Energy Sector Jobs Globally. One Earth 4(7), 1026–36. Qasaimeh, A.–Mohammad, Q.–Zaydoun, A.–Mohammad, M. 2014. Solar Energy Sustainability in Jordan. Computational Water, Energy, and Environmental Engineering 03(January), 41–47.

Saidu Musa, K.–Rabiu, M. 2020. Causal Relationship between Renewable Energy Consumption and Unemployment in Nigeria: Evidence from Toda and Yamamoto Causality Technique. Energy Economics Letters 7(1), 46–60.

Satrovic, E.–Adnan, M. 2020. Youth Unemployment and Energy Consumption in OECD Countries. Journal of Youth Research 8(20), 20–35.

Szép, T. 2014. The Granger Causality Analysis of Energy Consumption and Economic Growth. Marketing and Management of Innovations 1, 244–258.

Toda, H. Y.–Yamamoto, T. 1995. Statistical Inference in Vector Autoregressions with Possibly Integrated Processes. Journal of Econometrics 66(1–2), 225–50. Yilanci, V.–Gökçe, C.–Emel, İ.–Sinem, Y. 2020. The Relationship between Unemployment Rates and Renewable Energy Consumption: Evidence from Fourier ADL Cointegration Test. Alphanumeric Journal 8(1), 17-28.

Wooldridge, J. M. 2016. Introductory Econometrics: A Modern Approach. Sixth edition. Boston, MA: Cengage Learning.

World Bank 2021. World Development Indicators 2021. https://data.worldbank.org/, letöltve: 10.09.2021.

A szerzők

  • Mohammad Jaber
  • Tekla Szép

A szöveget automatikusan nyertük ki a PDF-ből; a táblázatok, ábrák és a pontos tördelés a lapszám PDF-változatában láthatók.