A fenntarthatóságra összpontosító tartalommarketing növelheti-e a részvételi aktivitást a stakeholderek körében? Az IKEA Magyarország fenntarthatósági témájú közösségi média kommunikációjának esete
Megjelent: 2021, 2021/2. lapszám
Absztrakt. A fenntarthatósági kommunikáció a közösségi médiában napjaink egyik aktuális és összetett kihívása a növekvő digitalizáció, a stakeholderek szkepticizmusának, valamint a fenntartható fejlődés fontosságának együttes hatására a vállalatok és az egyének életében. A jelen tanulmány célja a tartalommarketing-stratégia és a fenntarthatósági kommunikáció főbb elméleteinek bemutatása, valamint annak feltárása, hogy ezek a koncepciók hogyan segíthetnék a vállalatokat a vállalati fenntarthatósági üzenetek vonzóbb megfogalmazásában. A cikk az IKEA Magyarországot tekinti példának – vizsgálat tárgyát a 2021-es évben a közösségi média oldalakon közzétett digitális tartalmak képezték, a főbb fenntarthatósági témák és üzenetek azonosítása érdekében. A tartalomelemzés választ választ a kutatókérdésekre a fenntarthatósághoz kapcsolódó témákban a közösségi médiában tapasztalható stakeholder-részvételi tényezők, valamint e csatornán keresztül végrehajtott hatékony fenntarthatósági kommunikációs stratégiák tekintetében. A tanulmány fő elméleti hozzájárulása, hogy releváns példán keresztül vizsgálja a fenntarthatósági kommunikációhoz és a részvételi folyamatban részt vevő stakeholderek bevonásához alkalmazott tartalommarketing-eszközök használatát.
Kulcsszavak: tartalommarketing, közösségi média, fenntarthatóság, fenntarthatósági kommunikáció, stakeholder-részvétel
Bevezetés
A vállalatoknak felülvizélniük kell hagyományos marketingstratégiáikat a márkahelyezéssel kapcsolatos hirdetések növekvő ellenállása és elutasítása, valamint a fogyasztók egyre nagyobb párbeszéd iránti igénye miatt. A fenntarthatóságról szóló kommunikáció egyre inkább az ügyfelek elvárásává vált. Ez a kommunikációs téma azonban rendkívül összetett. A fenntarthatósággal kapcsolatos üzenetek érintett csoportjaihoz való juttatása és a elvesztett bizalom visszanyerése kihívást jelenthet a vállalatok számára.
A vállalatoknak hangsúlyozniuk kell az online kommunikációt azokkal a felhasználókkal, akik naponta több órát töltenek az interneten, különösen a közösségi médiában. A célközségek hatékonyabb elérése érdekében kevésbé értékesítésorientált, inkább hosszú távú megközelítésre van szükség. Azok a vállalatok, amelyek a márkaépítésre és az érzelmek megmozgatására összpontosítanak, 1 PhD, docens, Budapest Metropolitan University, e-mail: rlukacs@ metropolitan.hu.
sikeresebbek lehetnek. A közelmúlt kihívásaira reagálva egyre több vállalat tesz közzé értékes, ügyfélközpontú tartalmakat weboldalain vagy közösségi média felületein.
A fenntartható fejlődés fontossága az elmúlt években jelentősen megnőtt a környezeti katasztrófák, a klímaváltozás, a társadalmi problémák és a vállalati botrányok hatására. A vállalatok érintett csoportjai vállalati elkötelezettséget és ezekre a kihívásokra vonatkozó látható eredményeket követelnek. A Fenntartható Fejlődésért szóló 2030-as agenda 17 Fenntartható Fejlődési Célkitűzést (SGDs) határoz meg, amelyeket az ENSZ összes tagállama 2015-ben fogadott el (United Nations 2015). A célkitűzések komplex fenntarthatósági keretrendszert határoznak meg nemzetek és vállalatok számára, amely alapul szolgálhat a fenntarthatósági kommunikáció számára is.
A tanulmány fő célja a tartalommarketing bemutatása, mint hatékony online kommunikációs stratégiát a fenntarthatósági kérdések meg addressingére.
A tanulmányban elemzésre került az az IKEA Hungary által 2021-ben a vállalati közösségi média csatornáin közzétett tartalma, hogy azonosítsák a kulcsfontosságú fenntarthatósági témákat és üzeneteket.
A vállalat a káros és negatív társadalmi, környezeti és ökológiai hatások csökkentése érdekében tett erőfeszítéseinek és elért eredményeinek kommunikálása mellett törekszik tudatnövelő és edukatív kommunikációs stratégiák alkalmazására is, hogy ösztönözze ügyfeleit a fenntarthatóbb életmód felé.
A tanulmány ötvözi a fent említett témákat, és elemzi a fenntarthatósági kommunikációra összpontosító tartalommarketing-stratégiát. Az irodalomösszesítés összefoglalja a médiafogyasztási trendek főbb irányait, bemutatja a tartalommarketing fogalmát, valamint a fenntarthatósági kommunikációban hatékonyan alkalmazható főbb eszközöket.
A tanulmány bemutatja a tartalommarketing megjelenését és fogalmát, majd a tanulmány másik fókuszát, a fenntartható fejlődést. Az elméleti rész utolsó feje az online kommunikációt és a fenntartható fejlődést ötvözi, hogy megvitathassa az online fenntarthatósági kommunikáció elsődleges motorjait és eszközeit.
A alkalmazott kutatási módszertan leírását követően az IKEA Hungary tartalommarketing-stratégiáját elemzzük.
Irodalomösszesítés
A tartalommarketing definíciója és fő formái
A tartalommarketing megjelenése
A fogyasztók egyre nagyobb mértékben utasítják el a reklámokat, mivel túlzottnak érzik a hirdetések mennyiségét. Ennek fő oka, hogy a hagyományos marketingkommunikáció megszakítja a fogyasztók élményét: zavarja őket a munka, a keresés vagy a kikapcsolódás során (Whatmough 2019).
A hagyományos médiafogalom „POE” változásai az elmúlt évtized jelentős digitalizációját tükrözik, és hatékony választ aszt a reklámelutasítás jelenségére, értelmes tartalmak és a vállalatok és ügyfelek közötti kommunikációs folyamatban tapasztalható magasabb szintű ügyfélközvetítés formájában. A „POE” rövidítés a fizetett (paid), saját (owned) és szerzett (earned) média rövidítése.
A vállalatok kommunikációs stratégiáikban általában ezen három fő médiatípust alkalmazzák. A fizetett média a hagyományos reklámmozgatásnak felel meg offline és online csatornákon, míg a saját média minden olyan offline és online tartalmat foglal magában, amelyet a vállalat létrehoz, megoszt és kontrollál. A szerzett média elsősorban a szakértői és újságírói publikációkat jelenti, amelyeket újságírók, kulcsfontosságú véleményvezérek (KOL), majd később influenszerek generálnak. A „POE” frissített változata egy negyedik elemet, a megosztott médiát (shared media) is tartalmaz; új neve a „PESO”. Ez a közösségi médiák felé történő jelentős elmozdulást mutatja meg, ahol a vállalatok és az ügyfelek egyaránt tartalmat hozhatnak létre és oszthatnak meg. Emellett az összes hagyományos elem digitalabb, mint valaha (Macnamara et al. 2016).
A saját médiához új elemeket addedtek, mint például a tartalommarketing, a márkaújságírás (brand journalism), az alkalmazottak és ügyfelek történetei, valamint különféle audio-, vizuális és videótartalmak. A szerzett média a különböző típusú tartalomkészítőkkel, újságírókkal, influenszerekkel, blogolókkal való együttműködésre és a szájbyszáj (word-of-mouth) kommunikációra összpontosít. Az új dimenzió, a megosztott média, magában foglalja a közösségi fórumokon megosztott tartalmakat vagy az organikus véleményeket (Dietrich 2021). A négy dimenzió közül a saját médiának van a legnagyobb jelentősége, mivel a minőségi tartalom képezi egy sikeres kommunikációs stratégia alapját, mivel hosszú távú üzleti hatásokat és a márka iránti pozitív attitűdöt generálhat (Bayles 2015). Amikor a vállalatok a tartalmat helyezik a stratégiájuk középpontjába, azt tartalommarketingnek nevezik.
A tartalommarketing meghatározása
A Content Marketing Institute a tartalommarketinget úgy határozta meg, mint „egy olyan stratégiai marketingmegközelítést, amely az értékes, releváns és következetes tartalom létrehozására és terjesztésére összpontosít, azáltal, hogy egy világosan meghatározott közönséget magához vonal és megtart, végül pedig jövedelmező ügyfélmozdulatságot vált ki” (Content Marketing Institute 2012).
Ennek a stratégiai megközelítésnek a legfontosabb értéke az alacsonyabb szintű elutasítás, mivel ez kevésbé tolakodó marketingeszköz; ahogy Philip Kotler és munkatársai is rámutattak: „A szórakoztatás, az oktatás és az inspiráció keverékét használja fel, hogy felkelti a figyelmet anélkül, hogy kényszerített értékesítésre (hard sell) tendría a vásárlót.” (Kotler et al. 2021. 119)
A fent bevezetett definíciók alapján megállapítható, hogy a tartalommarketing egy olyan stratégia, amely az érzelmeket megmozgató tartalmak létrehozására és a potenciális valamint meglévő ügyfelekkel való megosztására összpontosít.
A tartalommarketing üzleti relevanciája
A tartalommarketing a vásárlók számára relevánsabb, mint a reklám. Míg a reklám a vállalatokra és azok marketingcéljaira összpontosít, addig a tartalommarketing a vásárlók igényeire és kérdéseire válaszolva közelít feléjük. Támogathatja őket a döntéshozatali folyamatban vagy céljaik elérésében (Kotler et al. 2017). Az értékes információk nyújtása a tartalommarketing kulcseleme. Ezzel a módszerrel a vállalatok megnyerhetik vásárlóik figyelmét. Az értékes, a vállalat tevélységi köréhez közvetlen vagy közvetett módon kapcsolódó útmutatók létrehozása és megosztása olyan lépések, amelyek hosszú távú üzleti hatással bírnak (Sas 2018).
A tartalommarketing képes a potenciális vásárlókat ügyfelekké konvertálni, vagy segíthet a meglévő ügyfelek gondozásában és megtartásában. Ha a tartalom releváns a vásárlók számára, a rövid távú értékesítési céloktól való elmozdulás és a kevésbé egyértelmű értékesítési szándékú tartalomgyártás növelheti a bevételeket (Kotler et al. 2020). A mai vásárlók az ügyfélút során aktívabban keresnek információkat. A vállalatok „push” típusú médiája (tájékoztató jellegű, tolakodó) helyett a „pull” típusú médiát (vonzó, keresett jellegű) részesítik előnyben (Chaffey–Ellis-Chadwick 2019). Ez azt jelenti, hogy a vállalatoknak folyamatosan releváns és hasznos tartalmat kell termelniük, hogy akkor érhessék el a vásárlókat, amikor szükségük van rájuk (Kotler et al. 2020).
Vásárlói preferenciák
Tartalomgyártás során a vállalatoknak mindig figyelembe kell venneniük, hogy az internet használata vagy a közösségi médiában való aktív részvétel nem az internethasználat elsődleges motivációja a vásárlók részéről (például a vállalatok és termékeik/szolgáltatásaik ismerete nem az elsődleges cél). Habár a felhasználók 61%-a információkeresésre használja az internetet, a marketingüzenetek olvasása vagy megtekintése helyett inkább videók, televíziós műsorok vagy filmek nézését (51,5%), illetve bizonyos feladatok elvégzéséhez szükséges tudás megszerzését (51%) részesítik előnyben. A közösségi média használatának fő okai is hasonlóak: az emberek a szabadidejük eltöltését (36%) vagy vicces, szórakoztató tartalom elérését (32%) preferálják (We Are Social–Hootsuite 2022). Amennyiben azonban a vállalatok sikerrel integrálják marketingüzeneteiket a szórakoztató tartalomba, megnyerhetik ügyfeleiket. A tartalom egy olyan plusz, immateriális termékként tekinthető, amelyet a vállalatok kínálnak vásárlóik számára. Ezért a tartalmi stratégiának, az üzleti stratégiának és a vállalati alapértékeknek összhangban kell lenniük (Kotler et al. 2020).
Mi lehet a tartalom? A cél, a célközönség és a megosztási csatorna alapján változatos formákban alakulhat. A vállalatok hagyományosan írott tartalmakat (hírlevelek, jelentések, sajtóközlemények, magazinok) állítanak elő, míg a vásárlók ma már inkább a szórakoztatóbb formátumokat, például videókat, infografikákat vagy játékokat részesítik előnyben (Kotler et al. 2017). A vicces vagy megható tartalom később a vásárlók által megosztható és virális haleányolhat. Ez egy példája a sikeres tartalommarketing-stratégiának. A következő két alcímben két további stratégiai megközelítést mutatunk be.
Az interakció formái a közösségi médiában
A niinkaldott COBRA (Consumer Online Brand-Related Activities) modell három különböző szintű közösségi média interakciót azonosít: a fogyasztás (consumption) a részvétel legalacsonyabb szintje, amikor a felhasználók fogyasztják (nézik, megtekintik) a tartalmat. A hozzájárulás (contribution) a márkahez kapcsolódó tartalommal való interakció egyik formája (lájkolás, megosztás, kommentelés). A márkahez kapcsolódó tartalom létrehozása (creation) pedig a részvétel legmagasabb szintje (Schivinski et al. 2016). A cikk a részvétel legelterjedtebb típusára, a hozzájárulásra összpontosít.
A Facebookon a felhasználók „lájkolhatják” a bejegyzéseket (tollas emojival vagy egyéb emojikkal), kommentelhetnek, vagy megoszthatják a bejegyzést követőikkel. A márka szempontjából az interakciók szintje meghatározó, mivel ez befolyásolja a vállalati bejegyzések eléréseményét. Az elérés (reach) a követők azon számát jelenti, akik látni fogják az adott bejegyzést a hírfolyamaikban (Jayasingh–Venkatesh 2015). Ezek az interakciós mérések reprezentálják a részvétel szintjét (Viglia et al. 2018).
Az Instagramon az egyetlen elérhető mérőszám a lájkok száma. Azonban az Instagram több országban megkezdte a lájkok megjelenítésének eltávolítását a posztokról (Trunfio–Rossi 2021). A YouTube esetében a videók megtekintési száma, a lájkok és a kommentek a legtipikusabb részvételi mutatók (Yang et al. 2022).
Tartalommarketing-matrica
A tartalommarketing-matrica a tartalommarketing ismert stratégiája. Ezt Chaffey Dave és Bosomworth Dan fejlesztette ki. A koncepció a meggyőző módszer és a vásárlói utazásban betöltött szerep alapján négyféle tartalmi típust különböztet meg. A meggyőző módszer lehet racionális vagy érzelmi jellegű. A vásárlói utazásban betöltött funkciótól függően a tartalom a vásárlók tudatosságának növelésére, vagy a termék/szolgáltatás vásárlására való meggyőzésre összpontosíthat. E két változó kombinációja hozza létre a tartalommarketing-matrica négy fő kategóriáját (Chaffey–Ellis-Chadwick 2019):
· Oktatás (Educate): a tartalom racionális argumentációval növeli a vásárlók tudatosságát. Tipikus példák: útmutatók, infografikák és cikkek. · Meggyőzés (Convince): a tartalom fő célja a vásárlók meggyőzését a vásárlásról, demók, ellenőrző listák, vázlatos esettanulmányok, adatlapok vagy árcsoportok segítségével. · Szórakoztatás (Entertain): a tartalom a vásárlói döntéshozatali folyamat elején használható, hogy kvízekkel, versenyekkel, játékokkal, valamint virális vagy márkás videókkal szórakoztató módon növelje a vásárlók tudatosságát. · Inspirálás (Inspire): a tartalom közösségi fórumok, hírességek által támogatott promóciók vagy események segítségével inspirálva meggyőzheti a vásárlókat a termék vagy szolgáltatás megvásárlásában.
A tartalommarketing nem új jelenség; a konzervként ismert Campbell már több mint 100 évvel ezelőtt ingyenes, receptkönyveket osztott meg, amelyekben a Campbell levesek voltak az alapanyagok (Bly 2020). A reklámok egyre nagyobb mértékű elutasításának, a közösségi média használatának növekedésének, valamint a vásárlókhoz való szorosabb kapcsolódást célozó, megváltozott kommunikációs stratégiáknak köszönhetően az elmúlt néhány évben ismét népszerűvé vált.
A fenntartható fejlődés meghatározása és fő területei
A fenntartható fejlődés sem új fogalom; az elmúlt években globális válaszként jelent meg az országok és a vállalatok részéről a környezeti katasztrófákra, a klímaváltozásra, a társadalmi problémákra és a vállalati botrányokra. Ez a szakasz összefoglalja a fenntarthatóság definícióját, annak fontosságát a részvételi érdekjogosultak (stakeholders) szempontjából, valamint jelentőségét a kiskereskedelem területén.
A fenntartható fejlődés definíciója
Az ENSZ definíciója szerint: „A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely a jelen szükségleteit úgy elégíti ki, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk saját szükségleteinek kielégítésének képességét” (WCED 1987. 41). Az ENSZ összes tagállama 2015-ben elfogadta a Fenntartható Fejlődés Célkitűzéseit (SDGs). A koncepció 17 gazdasági, környezeti és társadalmi célkitűzést határoz meg, amely összesen 169 globális cél érdekében dolgozik, amelyek 2030-ra érendők elre true. Ez az összefoglaló az előző kezdeményezés, a Millennium Fejlődési Célok (MDGs) alapjaira épült, amelyeket több mint 178 ország fogadott el a 1992-es Rio de Janeiro-i (Brazília) Földgazdasági Csúcton (Earth Summit). Ennek a kezdeményezésnek a fő célja a szélsőséges szegénység csökkentése volt 2015-ig (United Nations 2015). A 2030-as Fenntartható Fejlődésért való Ágenda olyan útvonaltervként tekinthető, amely „a béke és a jólét érdekében szolgálja az embereket és a bolygót, jelenleg és a jövőben is” (United Nations 2015).
Az Európai Unió is meghatározta a fenntartható fejlődést egyik hosszú távú céljának: „Az Unió belső piacot alakít ki. Az Európa fenntartható fejlődéséért tesz erőfeszítéseket a kiegyensúlyozott gazdasági növekedésen és az árszabilitáson, egy rendkívül versenyképes társadalmi piacgazdaságon alapulva, amely a teljes foglalkozottság és a társadalmi fejlődés, valamint a környezet minőségének magas szintű védelmének és javításának elérését célozza. Elősegíti a tudományos és technológiai fejlődést.” (EU 2012. 3(3)).
A definíció alapján megállapítható, hogy a gazdasági növekedés mellett a társadalmi és környezeti aspektusok is az Európai Unió prioritásai lettek. Az ENSZ és tagállamai számára a fenntartható fejlődés és a klímaváltozás kihívásainak kezelésének útvonalterve mellett a vállalatok is az SDGs-t a fenntartható fejlődési stratégiáik keretrendszereként kezdték el alkalmazni. A vállalati fenntarthatóság célja a gazdasági, környezeti és társadalmi szempontok közötti megfelelő egyensúly megtalálása. Ezt a megközelítést „People, Planet and Profit” (Ember, Bolygó és Profit) néven, vagy a „triple bottom line” (háromszoros alsó sor) elvként ismerik. A vállalatok nemcsak a teljesítményüket mérik és jelentik a releváns mutatók alapján, hanem szervezeti értékeik és folyamataik is ezeket az elveket követik (Carroll et al. 2018).
A fenntarthatóság fő területei a kiskereskedelem szektorban
A kiskereskedők jelentős szerepet játszanak abban, hogy motiválják és támogassák a vásárlókat a fenntarthatóbb életmód felé való váltásban. A vállalatok az áruk kínálatával és azokról megosztott információkkal képesek megváltoztatni vásárlói preferenciáikat. Ebben az iparágban tevékenykedő cégek „kapuőrként” is funkcionálhatnak, mivel termékkínálatuk és az általuk alkalmazott minőségi normák jelentősen befolyásolhatják a vásárlási szokásokat. A kiskereskedők egyre növekvő vásárlói elvárásokkal szembesülnek a nem anyagi tényezőkkel (soft factors) kapcsolatban, mint például a környezetbarátabb és fenntarthatóbb szemlélet, a társadalmi szempontok figyelembevétele, valamint ezekről szóló információk megosztása (Knoppe 2015). Az 1. táblázat összefoglalja a kiskereskedelem szektor fenntarthatósági területeinek főbb mezőnyeit.
A vásárlók egyre tudatábban vannak egymás hatásának és erejének tekintetében. A legfrissebb fogyasztói bizalomra vonatkozó kutatások megerősítik ezt a trendet: a vásárlók 68%-a úgy véli, hogy képes arra, hogy a vállalatok változtatása kényszerítésére képes (Edelman 2021a). Emellett, ha a vállalatok társadalmi hatásaira összpontosítunk, a válaszadók 78%-a úgy gondolja, hogy képes lehet arra, hogy a márkákat a társadalmi hatásaik megváltoztatására késztesse. Például a környezetbarát anyagok használatára (39%), a munkahelyi gyakorlatok javítására (38%), vagy a szén-szén-dioxid-lábnyom csökkentésére (37%) (Edelman 2021b).
Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.
Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.
Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.
Sughra (2021) megállapítása szerint a kiskereskedelmi vállalatoknak a fenntarthatóságot hosszú távú befektetésként és az értékajánlat növelésének lehetőségét kell tekinteniük, mivel a társadalmi, környezeti és gazdasági kérdésekre való fókuszálás megőrzi a vásárlók bizalmát és jóindulatát, valamint növeli a profitot. A vásárlók jelentik a legfőbb motorokat abban, hogy a vállalatok fenntarthatóbbá váljanak. A kiskereskedők megosztják ezeket az elvárásokat, és bizonyos mértékben tovább is sugározzák az ellátási láncjuk felé, elvárva beszállítóiktól a társadalmi és környezeti normák alkalmazását. Az online jelenlét és a közösségi média használatának növekedése miatt a vásárlók ma jobban tájékozottakok, mint valaha. Ezért elengedhetetlen a jó kapcsolat a vállalatok és a vásárlók között. A közösségi részvétel az egyik módja annak, hogy erősebb ügyfélkapcsolatokat építsenek ki, miközben ezzel egyidejűleg növelik az értékesítést is.
A fenntarthatósági kommunikáció fő stratégiai irányai
A fenntarthatóságról szóló kommunikáció a vállalatok részéről paradigmawechselt igényel, figyelembe véve a potenciális előnyöket, a célközönséget, az alapvető üzeneteket és a kommunikáció típusát. Ez a szakasz bemutatja a fenntarthatósági kommunikáció fő típusait, stílusait és technikáit, különös tekintettel az online kommunikációra. Pérez és Rodriguez szerint a fenntarthatósági kommunikáció „arra az információra utal, amelyet a vállalatok közzétesznek az olyan tevékenységeikről, amelyek bizonyítják a gazdasági, társadalmi és környezeti kötelezettségek beépítését a kereskedelmi műveletekbe, valamint az érdekcsoportokkal való kapcsolatokba” (Pérez–Rodriguez 2015. 316).
A fenntarthatósági kommunikáció vállalati előnyei
A korábbi vállalati botrányok következtében az érdekelt felek aggodalmának mértéke nőtt a vállalatok környezeti és társadalmi hatásai kapcsán. Növekvő társadalmi és környezeti elvárásaik veszélyeztették a vállalati reputációt és a legitimációt. Ez arra kényszeríti a vállalatokat, hogy újraértelmezzék a üzleti és a társadalmi kapcsolatokat, valamint új formájú vállalati legitimációt és nyílt társadalmi párbeszédet hozzanak létre (Colleoni 2013). A fenntarthatóság iránti érdekelt felek tudatosságának növekedése miatt a téma a vállalati reputáció egyik meghatározó tényezővé vált, ami arra motiválja a vállalatokat, hogy nagyobb hangsúlyt fektessenek a nem pénzügyi kérdésekre. Az öncélú (személyes érdekeket szolgáló) megközelítés mellett a vállalatok számára az érdekelt felek elvárásainak kielégítése – legyen szó értékalapú működésről vagy társadalmi és környezeti kérdések stratégiai fókuszról – az egyik fő ok annak, hogy a „három alapot” (triple-bottom-line) alapú megközelítést alkalmazzák. Az emberek általában értékalapú vagy stratégiai céllal indított vállalati erőfeszítésként tekintenek a tevékenységükre, amennyiben összhang van a vállalat hatásai és a fenntarthatósági kezdeményezések között (Coombs–Holladay 2012). Az elmúlt években a fenntarthatóság a márkaedgelés egyik prioritássá vált. Habár számos vállalat még mindig nem integrálja a fenntarthatósági értékeket márkakeckységébe, sokan már alkalmazzák a fenntarthatóságot a márka pozicionálásának kiegészítő elemeként.
Néhány vállalat már a márkájuk pozicionálásának magváraként használja azt, mint például a Body Shop (Brunner–Langner 2017).
A vállalati fenntarthatós célokról és elértésekről való kommunikáció növelheti a vállalati reputációt, és segítheti az egyének azonosulását a vállalattal [[Coombs–Holladay 2015]]. Mindazonáltal a vállalatoknak meg kell próbálni megtalálni a megfelelő egyensúlyt kommunikációs tevékenységeik során, mivel az érdekelt felek elutasíthatják a céget, ha úgy érzik, hogy túl sokat kommunikál annak ezen a területen tett erőfeszítéseiről [[Coombs–Holladay 2015]]. Habár a felelős és fenntartható vállalatként való megítélés ma fontosabb, mint valaha, ez gyorsan „Catch-22” helyzetet idézhet elő, mivel a kutatási eredmények azt mutatják, hogy a fenntarthatóságukról aktívan kommunikáló vállalatokat az érdekelt felek intenzíven kritikálják. A kritikus kihívást az jelent, hogyan közvetítsük a fenntarthatósági üzenetet az érdekelt felek felé anélkül, hogy hitelt veszténénk a fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenységek kommunikációjában przelelt túl „hangos” lévén [[Morsing et al. 2008]]. A vállalati célokról és elértésekről szóló túl intenzív, és nem kellően hiteles kommunikáció az érdekelt felek részéről „greenwashing”-ként (zöldre festésként) ékelődhet [[Sharma et al. 2021]]. Ez visszacsapó hatást (boomerang-effekt) válthat ki, növelve az érdekelt felek cinizmusát a vállalatok túlzott önpromóciója kapcsán [[Coombs–Holladay 2012]].
A fenntarthatósági kommunikáció fő stratégiai irányai és stílusai
A hagyományos vállalati kommunikáció általában az egyirányú kommunikációs modellt követi, egy „egy-számosra” típusú megközelítéssel, ahol a vállalat megosztja üzeneteit a közönséggel, és teljes ellenőrzést gyakorol kommunikációs csatornái felett [[Crane–Livesey 2003]]. Tipikus példaként emlilebilir a vállalati jelentések, weboldalak és hírlevelek. Ezek a kommunikációs eszközök egyáltalán nem célozzák az érdekelt felek bevonását.
A kétirányú kommunikációs modell mindkét fél törekvéseit és nyitottságát megköveteli. Ezen stratégia két típusát különböztethetjük meg: aszimmetrikus vagy szimmetrikus [[Morsing–Schultz 2006]]. Az aszimmetrikus vagy monológus kétirányú kommunikációban a vállalat dominál, mivel ő kezdeményezi és irányítja az információk és vélemények cseréjét. A szervezet megmutathatja nyitottságát az érdekelt felekkel szemben azok kutatásával, de a változások előidézésének esélye relatíválisan alacsony [[Lukács 2015]].
A szimmetrikus vagy őszinte kétirányú kommunikáció célja a tartalmas párbeszéd megkezdése, valamint a közös megértés és a vállalati vagy az érdekelt felek stratégiáinak változtatása érdekében történő közös alkotás. Ezen kommunikációs stratégia alkalmazásakor a vállalatok tanácsot kérnek az érdekelt felektől, és megvitatják velük a fenntarthatósággal kapcsolatos kérdéseket [[Vollero et al. 2016]]. A különböző érdekelt csoportok képviselői aktívan részt vehetnek az érdekelt felek bevonásáról szóló fórumokon vagy az érdekelt felek tanácsadó bizottságaiban [[Lukács 2015]].
Az érdekelt felek válaszadására és bevonására irányuló stratégiák inkább az érdekelt felek bevonására (stakeholder engagement) összpontosítanak, ami támogatja az átláthatósági folyamatot, és pontosabb képet nyújt a vállalati fenntarthatósági erőfeszítésekről [[Coombs–Holladay 2012]]. A fő különbség az ellenőrzés szintjén mutatkozik; míg az érdekelt felek válaszadását szolgáló eszközöket a vállalat kezdeményezi és irányítja, addig az érdekelt felek bevonására szolgáló instrumentumok szimmetrikusabb hatalmi viszonyokat teremtenek, lehetővé téve az érdekelt felek számára, hogy aktívan részt vejenek a jelenlegi és jövőbeli fenntarthatósági stratégiák kialakításában. A 2. táblázat összefoglalja a három fenntarthatósági kommunikációs stratégia fő jellemzőit, tipikus példákkal együtt.
Az érdekelt felek információs stratégiája magában foglalja a vállalatok által alkalmazott legtradicionálisabb kommunikációs eszközöket a fenntarthatósággal kapcsolatos céljaikról és elért eredményeikről szóló tájékoztatás érdekében. Mivel ez a tanulmány a tartalommarketingre összpontosít – amely az érdekelt felek információs és válaszadási stratégiáinak része –, a fenntarthatósági kommunikációs eszközök bemutatása a tartalmi platformokra, különösen a közösségi médiára fog fókuszálni.
Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.
Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.
Mivel nem adta meg a fordítandó angol nyelvű szöveget, kérjük, másolja be a szöveget, hogy elvégezhessem a kért fordítást a megadott szigorú szempontok alapján.
Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.
Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.
Az olasz székhelyű Lundquist fenntarthatósági kommunikációs ügynökség 2019-ben elemezte az Európa 50 legnagyobb vállalatának fenntarthatósági kommunikációját weboldalain és közösségi média csatornáin. Az elemzés eredményeként a tartalom és a megkülönböztethetőség alapján öt kommunikációs stílus került azonosításra.
(Lundquist 2020). A tartalom (substance) az a dimenzió, amely a vállalat fenntarthatósági megközelítését és átláthatóságát értékeli, összpontosítva a megosztott és elmagyarázott információk mennyiségére. A megkülönböztethetőség (distinctiveness) azt méri, hogy a tartalom mennyire vonzó a részvételi érdekelt csoportok (stakeholders) számára. E két dimenzio és azok megvalósításának magas vagy alacsony szintje határozza meg egy 2x2-es mátrix keretrendszerét és a négy különböző kommunikációs stílust. Az ötödik kategória a „Sleepers” (alszikók), azok a vállalatok, amelyek még nem ismerték fel annak fontosságát, hogy fenntarthatósági kérdésekben tájékoztassák érdekelt csoportjaikat.
A „Traditionalists” (tradicionalisták) megosztanak némi információt erről a témáról, de az sem átlátható, sem könnyen érthető. Ezek a vállalatok inkább a megfelelési kötelezettségek feltárására és a technikai adatokra összpontosítanak. Az „Explainers” (magyarázók) rengeteg szöveget, számot és dokumentumot publikálnak; racionális szinten magyarázzák a folyamatokat, azonban a kommunikációjuk nem vonzó. A „Glitterati” (fényes) vállalatok ennek teljes ellentéte. Ezek a cégek nagy hangsúlyt fektetnek egy rendkívül magával ragadó, vizuálisan lenyűgöző fenntarthatósági kommunikációra elkötelezettségük demonstrálása érdekében, de ez felületes, és gyakran hiányoznak belőle a stratégiai célokról és kezdeményezésekről szóló konkrét információk. A „Narrators” (narrátorok) hatékonyan képesek integrálni a racionális és az érzelmi komponenseket a fenntarthatóságról szóló kommunikáció során.
Kommunikációjuk gazdag információkban, mégis átfogó és magával ragadó.
A részvételi kommunikáció szerepe a fenntarthatósági kommunikációban
Az internet azáltal vált az ideális eszközzé a vállalatok számára, hogy felépítsék vállalati reputációjukat, ahol tájékoztathatják és meggyőzhetik érdekelt csoportjaikat szervezeti teljesítményükkel kapcsolatban. A fenntarthatósági kommunikáció online eszközei a vállalati oldalról nagyobb elkötelezettséget mutatnak az őszinteség és az átláthatóság iránt.
Ez egy lehetőség az érdekelt csoportok aggályainak és prioritásainak jobb megértésére a problémák megoldása érdekében. Az érdekelt csoportok aktív információküldőkként is funkcionálhatnak, és a közösségi média révén kapcsolódhatnak, támogatva az információk áramlását a vállalatok, szervezetek és érdekelt csoportok között (Capriotti 2017).
A hierarchia nélküli kommunikációs megoldások, mint például a közösségi média platformok, hitelességet, átláthatóságot és hitelt biztosítanak, ami pozitív hatással lehet a vállalatok imidjére (Reichert 2017). A közösségi média platformok jó lehetőséget nyújtanak a kétmódú kommunikációra a vállalatok és érdekelt csoportjaik között.
Míg a vállalatok általában csak a fenntarthatósági hírek rendszeres megosztására használják ezeket, képesek lehetnek diálogusokat és vitákat is indítani érdekelt csoportjaikkal. Ez segít továbbá többet megtudni az érdekelt csoportok problémáiról vagy aggályairól, felmérni, hogy mennyire tájékozottak ők a vállalati kezdeményezésekről és hogyan reagálnak azokra, növelni a fenntarthatósági kezdeményezések tudatosságát, valamint platformot biztosítani az érdekelt csoportok bevonásához (Coombs–Holladay 2012). A népszerű Facebook, Twitter és Instagram platformok inkább alkalmasak a virtuális párbeszédre, míg a YouTube elsősorban a fenntarthatósággal kapcsolatos témákról szóló vállalati videók megosztására szolgál platformként.
Mindazonnal azonban már nem eleg annyi, hogy a vállalatok csak megosztják az információkat. Az érdekelt felek elvárják, hogy a cégek kétirányú, interaktív kommunikációs eszközöket alkalmazzanak, és párbeszédet folytassanak velük. A kutatások rávilágítanak a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati kommunikációban a közösségi média fontosságára. A válaszadók 80%-a fejezte ki azt a várakozását, hogy a vállalatok a közösségi médiában is interakcióba lépjenek velük a környezeti és társadalmi kihívások megoldása érdekében (Ali et al. 2015). Sok vállalat azonban még mindig elavult kommunikációs stratégiát követ, és a közösségi médiát hagyományos csatornaként használ a fenntarthatósággal kapcsolatos információk sugárzására. Ehelyett érdemes lenne kihasználniuk a közösségi média csatornák előnyeit az érdekelt felek bevonására és velük való kapcsolatépítésre (Gomez 2021).
A legutóbbi kutatások során Berestova és munkatársai (2022) a Twitteren megjelenő, fenntarthatóság-orientált vállalati üzeneteket elemeztek. Megállapították, hogy amennyiben a vállalatok gyakrabban posztoltak társadalmi kérdésekkel kapcsolatban, a bejegyzések elkötelezettsége (retweet, idézet) nőtt. A fenntarthatósági témákról való kommunikáció javíthatja a vásárlói elkötelezettséget a márkák iránt, ugyanakkor a vitatott kérdésekben való nyílt álláspont fordított hatást is válthat ki. Azonban az Okazaki és Menendez (2017) által végzett kutatás azt mutatta, hogy az elemzett globális vállalatok közötti interakciók szintje nagyon alacsony volt, míg a vásárlók közötti interakciók száma jelentős. Ők a Twitter virtuális fenntarthatósági párbeszéd során történő használatát vizsgálták. ElAlfy és munkatársai (2020) azonosították a Twitteren leggyakrabban említett Fenntarthatósági Célokat (SDG), amelyek a következők voltak: „Egészséges élet és jólét” (SDG3), „Nemi egyenlőség” (SDG5), „Előrekelhető és tisztán fenntartható energia” (SDG7), „Ipari innováció és infrastruktúra” (SDG9). Kutatásuk eredményei azt mutatják, hogy a vállalatok közösségi médiás kommunikációjukban a saját üzleti tevékenységükkel kapcsolatos célokra összpontosítanak. Ez bizonyíték arra, hogy a vállalatok komolyan veszik a fenntarthatóságot, és az SDG-k hasznos keretrendszert nyújtanak a vállalati fenntarthatósági stratégiákhoz.
Vásárlói szempontból a fenntarthatósági üzeneteknek érzelmeket keltőnek és meggyőzőnek kell lenniük (Knight et al. 2022). Ha egy közösségi médiás bejegyzés pozitív érzelmeket, például szórakozást, izgalmat vagy inspirációt képes kiváltani, a felhasználók nagyobb valószínűséggel megosztják azt követőikkel (Tellis et al. 2019).
A kutatás célja és módszertana
A kutatás fő célja egy olyan esettanulmány összeállítása volt, amely bemutatja az IKEA Magyarország fenntarthatósági kommunikációjának főbb jellemzőit. A vállalat kiválasztása a szerző korábbi ismeretei alapján történt, amelyek a cég összetett tartalommarketing-stratégiájára vonatkoztak. Míg a vállalat weboldala kiterjedt fenntarthatósági információkat kínál, beleértve a fenntarthatósági jelentést is, az elemzést a közösségi média kommunikációra korlátoztuk, mivel ez kínálja a legnagyobb elérést és az interakció legmagasabb szintjét.
Az 17 éves Ingvar Kamprad 1943-ban, Svédország Älmhultjában alapította az IKEA-t. Kezdetben órákat és tollakat értékesített postai úton (IKEA 2021). Az IKEA 1990-ben nyitotta meg első üzletét Magyarországon. A vállalat két üzletet üzemeltet Budapesten, Örs vezér terén és Soroksáron, valamint egy üzletet Budaörsön (IKEA Magyarország 2020). A 2020-as fiscális évben a vállalat éves forgalma 98 milliárd forintot tett ki, és további 180 munkavállalót vett fel. Az online értékesítések volumene a korábbi évhez képest megduplázódott, és a teljes értékesítés közel 14%-át teszi ki (IKEA Magyarország 2021a).
A vállalat alapvető vállalati értékei a következők (IKEA Magyarország 2021b): * Összetartozás: Ez a vállalati kultúra szíve. Az erő a kölcsönös bizalomból, az egy irányba való törekvésekből és a közös örömből fakad. * Az emberek és a bolygó gondozása: A vállalatnak lehetősége és felelőssége is van arra, hogy hatást gyakoroljon a jelenlegi és a jövő generációkra. * Költségtudatosság: Gyorsan elérhető, szépségben és funkcionalitásban gazdag megoldások kínálása a lakásokhoz, a minőség feladása nélkül. * Egyszerűség: Alapvető, földelletű életmód, a valóság közelségének megőrzése, informális és pragmatikus szemléletmód. * Megújulás és fejlesztés: Folyamatos fejlődés, a jövőbeli kihívásokra irányuló megoldások keresése. * Értelmes különlegesség: A meglévő megoldások megkérdőjelezése, szokatlan gondolkodásmód és kísérletezés. * Felelősségvállalás és delegálás: Az emberek hatáskörének növelése, felelősség átadása és vállalása, a kölcsönös bizalom, a pozitív és jövőorientált szemlélet. * Példamutatás: Aktív vezetés, a „szavakon túl” megvalósuló vezetői stílus, amely a legjobbat képest vonja ki egymásból.
Az IKEA Magyarország közösségi média tartalomanalízisének fő kutatási kérdései a következők voltak:
* R1: Knoppe (2015) kategóriái alapján a fenntarthatósági kommunikáció mely területei váltanak ki a legnagyobb érdekeltői betrokkenést? * R2: A fenntartható fejlődés célkitűzései figyelembevételével a vállalati fenntarthatósági kommunikáció fő fókuszai melyek? * R3: A fenntartható fejlődés célkitűzései figyelembevételével a fenntartható kommunikáció mely területei váltanak ki a legnagyobb érdekeltői betrokkenést? * R4: Mely közösségi média csatorna vált ki a legnagyobb érdekeltői betrokkenést? * R5: A tartalommarketing-matrica figyelembevételével a tartalommarketing mely típusa vált ki a legnagyobb érdekeltői betrokkenést? * R6: A fenntarthatósági kommunikáció mely stílusa vált ki a legnagyobb érdekeltői betrokkenést?
A közösségi média tartalomanalízis módszerét választottuk az IKEA Magyarország fenntarthatóságról szóló közösségi média kommunikációjának elemzésére. Ez a módszer a közösségi média-tartalmak gyűjtésére, összefoglalására és elemzésére összpontosít. A tartalomanalízis fő előnyei: mélyreható betekintést nyújt egy adott témába, rendkívül hatékony, továbbá a közösségi média-tartalmak széles körben elérhetőek és elektronikus formátumban rendelkezésre állnak. A tartalomanalízis segíthet az emberek online környezetben tapasztalható perceptcióinak megértésében (Lai–To 2015).
Az első lépésben a vállalati csatornákon 2021. január 1. és december 1. között közzétett közösségi média tartalmak vizsgálatát végeztük el a fő fenntarthatósági témák és üzenetek azonosítása érdekében. Az IKEA Magyarország hivatalos közösségi média fiókokkal rendelkezik Facebookon, Instagramon és YouTube-on. A datagyűjtési folyamat során ezeket a három csatornát vettük figyelembe. A kutatás következő szakaszában az elemzésbe már csak a fenntarthatósággal kapcsolatos bejegyzéseket vettük be. A vonatkozó posztokat Excelben feldolgoztuk és kategóriák szerint kódoltuk, összpontosítva a fő üzenetre, az ahhoz tartozó SDG-re (Fenntarthatósági Célok), valamint a bejegyzés elérésére és aktivitására (engagement). Az elemezett platformok jellemzői alapján különböző, nyilvánosan elérhető mutatókat vizsgáltunk az aktivitás mérésére: * A Facebook esetében a lájkok (minden emojit beleértve), a hozzászólások és a megosztások a legrelevánsabb mutatók. * Az Instagramon a vállalati fiók esetében kizárólag a lájkok száma érhető el. * A YouTube esetében a megtekintések száma és a reakciók száma (lájkok és diszlájkok) szolgálnak releváns statisztikai adatokként. A hozzászólások számát kizárjuk az elemzésből, mivel a vitatott témák miatt több videónál letiltották azt.
Természetesen a vizsgált platformok analitikája számos egyéb mutatót is kínál, azonban a szerző nem rendelkezett hozzáféréssel a vállalati profilokhoz. Összesen 42 közösségi média bejegyzés azonosítható. A témákat és kezdeményezéseket a kutatás utolsó szakaszában vizsgáltuk meg. Az irodalomátteketés és a kész adatbázis alapján a kutató elemezte a fenntarthatósági kommunikációs stílust, amelyet az irodalomátteketésben bemutatott elmék segítségével írt le.
Eredmények
Ez a szakasz vázlatszerűen bemutatja az IKEA Magyarország fenntarthatóság-orientált tartalommarketing-stratégiáját mint esettanulmányt. Először az IKEA Magyarországot, majd annak közösségi média csatornáit mutatjuk be. A fő fenntarthatósági kezdeményezéseket pedig azért ismertetjük, hogy leírjuk a vállalat online fenntarthatósági kommunikációját és kommunikációs stílusát.
Főbb közösségi média csatornák
Összesen 42 közösségi média bejegyzést osztottak meg a társadalmi és környezeti kezdeményezésekről a három vizsgált csatornán 2021 első 11 hónapjában. A vállalat a legaktívabb volt a Facebookon; úgy tűnik, ez a fő közösségi média csatornája a fenntarthatósággal kapcsolatos kérdések, valamint a promóciókról vagy a vállalatról szóló információk megosztása tekintetében. A követők nagy számának oka, hogy a Facebook összesíti az összes IKEA Facebook-csatorna követőjének számát. Kizárólag a magyar Facebook-fiókhoz vonatkozó helyi adatok nem voltak elérhetőek.
Az Instagramot oly módon használják, mint egyfajta inspirációs forrást, amely elsősorban az IKEA bútorokkal berendezett otthonokról készült inspiráló fotókat, a legújabb termékeket és a dekorációs tippeket osztja meg. Ez a vállalat legfiatalabb platformja; az első bejegyzést több mint öt évvel ezelőtt osztották meg. 2021-re összesen 23 bejegyzés került közzétételre, amelyek közül 9-nek van kapcsolódása a fenntarthatóság témaköréhez.
A YouTube volt az IKEA Magyarország első közösségi média csatornája; a vállalati csatorna tíz évvel ezelőtt indult el. Több mint 8000 követővel rendelkezik, azonban nem ez a tartalommarketing-stratégia szíve. 2021-ben összesen 30 videó jelent meg ezen a csatornán. A vállalat elsősorban promóciós videók megosztására használja, de a 30 videóból 10 bemutatta a vállalat fenntarthatósággal kapcsolatos kezdeményezéseit.
E három csatorna tekintetében a követők száma (2021. december 1-i állapot alapján) és a fiók létrehozásának időpontja a 3. táblázatban látható.
Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.
Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.
Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.
A fenntarthatóság kommunikációjának fő területei
A 4. táblázat összefoglalja az IKEA Magyarország fő fenntarthatósági kezdeményezéseit, amelyek legalább egy közösségi média csatornán is felmerültek, a Knoppe-koncepció (Knoppe 2015) alapján. A négy kategória közül a vizsgált időszak alatt nem osztottak meg olyan bejegyzéseket, amelyek az etikus és helyi beszerzésről szóltak volna. A közösségi támogatás kategória magában foglalja a kezdeményezések többségét, amelyek különböző környezeti és társadalmi programokat valósítanak meg.
A környezet és a termék fenntarthatósága a vállalat számára jelentős területet képvisel, mint kiskereskedelmi iparág képviselője. A kiskereskedők fenntarthatóbb termékkínálat felkínálásával növelhetik a vásárlók tudatosságát és a fenntartható megoldások iránti keresletét.
A nemi egyenlőség és a sokszínűség témakörrel kapcsolatos bejegyzések mindössze néhányat tartalmaztak, azonban ezek a bejegyzések generálták a legmagasabb aktivitási szintet (engagement) mind a Facebookon, mind az Instagramon a vizsgált időszak alatt. A követők nemcsak kommentelték és lájkolták a vállalat sokszínűség iránti elkötelezettségét kifejező bejegyzéseket, hanem sokan megosztották is azokat. Következtetésként megállapítható, hogy ezek a bejegyzések sok embert érzelmi reakcióra késztettek. A negatív kommentek jelentős száma megerősíti a korábbi kutatási eredményeket, amelyek a vitatott témákról szóló posztok fordított hatásáról szólnak (Berestova et al. 2022). Ugyanakkor a kommentek nagy száma növelte a bejegyzések organikus elérését is, ami támogatta a vállalat tudatosítási kampányát. A YouTube esetében a családi erőszakról szóló kampányvideó érte el a legtöbb megtekintést, míg a újrahasznosított PET-palackokból készült termékeket népszerűsítő két humoros videóreklám generálta a legnagyobb aktivitást.
A közösségi támogatás volt a domináns a négy fenntarthatósági dimenzió közül; ez magában foglalja a kezdeményezések többségét, amelyek a környezeti és társadalmi ügyek tudatosságának növelésére irányulnak. Mindössze egy Facebook-bejegyzésben és egy YouTube-videóban osztotta meg a vállalat részleteket fenntarthatósági stratégiájával kapcsolatban.
Egyébként a tudatosítás és a fogyasztói edukáció állt a fenntarthatóságról szóló közösségi média kommunikációja középpontjában.
Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.
Fő területek
Termékkínálat újrahasznosított és újrahasznosítható anyagokból; Légtisztító, valamint levegőminőség-mérő szenzor a jobb beltéri levegőminőség érdekében; Többször használható textil csomagolás a csomagolópapír helyett; Termékbiztonság: termékvisszahívás; Alkatrészek ingyenes biztosítása; Tudatnövelés a sokszínűség támogatásáért; Egy vállalatcsoportos program az egyenlőségre, a sokszínűségre és a befogadásra összpontosítva; IKEA Festival – online esemény a fenntarthatóbb otthonokért; Fenntarthatóság az IKEA-nál (Circular Hub, bútorok második élete); Tudatnövelés a Föld óra, az éghajlatváltozás és a világításkikapcsolás kapcsán; Tudatnövelés a Föld év napja kapcsán, elkötelezettség a 2030-ra kitűzött fenntarthatósági célok elérésétől; „Egyenlő munka megosztása az otthonban” tudatnövelő kampány; Domestikus erőszak elleni tudatnövelő kampány; DIY (csinálom-magam) tippek a termékek újrafunkcionálásához; Általános ügyet kapcsoló marketing (Cause-Related Marketing) kampányok a házi erőszak áldozatainak és az LMBTQI civil szervezetek támogatására
Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.
Az első kutatókérdés (R1) válasza az, hogy bár a közösségi támogatás (Community Support) terület volt a legrelevánsabb és legnépszerűbb a vállalati közösségi média kommunikációban, a nemek és a sokszínűség (Gender & Diversity) témakörben volt a legmagasabb szintű érintettkapcsolat (stakeholder engagement) a vizsgált időszakban. Az IKEA Magyarország ezen témák körüli kezdeményezéseit bemutató közösségi média posztok számos megosztást, valamint pozitív és negatív kommentet generáltak. A vitatott kérdésekről szóló posztolás általában intenzívebb ügyfélkapcsolódást tesz lehetővé a közösségi médiában.
Fenntarthatósági kommunikáció és részvétel a közösségi médiában
A tizenhét fenntarthatósági célkitűlésből (SDG) az IKEA a vizsgált időszak alatt három közösségi média fiókján öt célt emelt ki. Ezek a célok az alábbi témákra összpontosítanak (United Nations 2022): * SDG3 – Megfelelő egészség és jólét: egészséges életvitel, mindenki jóléte a halandóság csökkentésével, epidémiák felszámolásával, a szerhasználat megelőzésével, az általános egészségügyi ellátottság megteremtésével, valamint a veszélyes vegyszerek vagy a levegő, a víz és a talaj szennyezése okozta halálesetek és betegségek számának csökkentésével. * SDG5 – Nemi egyenlőség: a nők elleni diszkrimináció és mindenféle erőszak felszámolása, a kifizetés nélküli gondozási és házi munka elismerése, a nők részvételének és az esélyegyenlőség biztosításának garantálása a politikai, gazdasági és közéletben történő döntéshozatalban. * SDG10 – Egyenlőtlenségek csökkentése: a népesség alsó 40%-ának jövedelemnövekedésének elérése, mindenki beemelkedése – életkor, nem, fogyatékosság, faji, etnikai háttér, származás, vallás vagy gazdasági helyzet függetlenül –, olyan politikák elfogadása, amelyek nagyobb egyenlőséget segítenek elő, valamint a biztonságos migráció és az emberek mobilitásának elősegítése. * SDG12 – Felelősségteljes fogyasztás és termelés: a természeti erőforrások fenntartható gazdálkodásának és hatékony felhasználásának megvalósítása, a hulladék és az élelmiszerpazarlás csökkentése, a vegyszerek és hulladékok környezetbarát kezelése, az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt negatív hatások minimalizálása, a fenntarthatósági információk integrálása a vállalati jelentésekbe, valamint a fenntartható közbeszerzési gyakorlatok alkalmazása. * SDG13 – Értékáltatás az éghajlatért: a klímaváltozással kapcsolatos veszélyekkel és természeti katasztrófákkal szembeni ellenállóképesség megerősítése, az éghajlatváltozási intézkedések politikákba és stratégiákba való integrálása, valamint az éghajlatváltozás enyhítésével kapcsolatos oktatás és tudatossági növelés fejlesztése.
A második kutatókérdés (R2) megválaszolása érdekében az SDG-k részletes eloszlását a három közösségi média csatornán az 5. táblázat mutatja be. A vállalat elsődleges fókuszát a felelősségteljes fogyasztás és termelés foglalkoztatta, ezt a nemi egyenlőség követte. Az éghajlatlati cselekvés csak a Facebookon volt említésre került, míg az egyenlőtlenségek csökkentése a Facebookon és a YouTube-on is szerepelt. A vállalati fenntarthatósági célokról és eredményekről részletesen a vállalati weboldalon tájékoztatnak, a közösségi média csatornákat inkább a fenntarthatósághoz kapcsolódó termékekre, promóciókra és tudatnövelő kezdeményezésekre szentelték.
Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.
Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.
Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.
A legmagasabb aktivitástól telve fenntarthatósági kommunikáció
Az IKEA Hungary az egyik IKEA Festival YouTube élő közvetítése során kiemelte egy kényelmesebb és környezetbarátabb otthon fontosságát, mivel ez a mentális egészség javításához is hozzájárulhat. A SDG3 (Egészséges élet és jólét) témájú másik kampány az otthoni levegőminőségre összpontosított, légtisztító készüléke és levegőminőség-mérő szenzorja népszerűsítésével. A SDG3 témakörrel kapcsolatos Facebook-posztok összesen 835 lájkot, 137 kommentet és 39 megosztást generáltak, az Instagram-posztok 127 ezer lájkot kaptak, míg az IKEA Festival YouTube élő közvetítése mindössze 769 nézővel rendelkezett. Az újévi elhatározásokról szóló, fenntartható ételadagoló dobozokban készített egészséges ételek előkészítését tematizáló Instagram-poszt volt a vállalat legsikeresebb Instagram-tartalma az elemzett időszakban; azt közel 125 ezer követő lájkolta.
A nemi egyenlőség (SDG5) szempontjából a vállalat 2021-ben két jelentős kezdeményezést indított. Az első kampány 2021 tavaszán kezdődött, és a házi munkák egyenlőtlen megosztozásának tudatosságának növelésére irányult. Ezt a célt egy kampányvideó és egy Instagramon elérhető, kvízalapú játék, melynek neve „Fifty-Fifty”, támogatta a pároknak. Az Instagram Stories felületen megjelenő kérdések és izgalmas megfigyelések segíthetnek feltérképezni a párok hozzáállását és érzéseit a házimunkával kapcsolatban. A játék során felvetett témák segítik a párokat abban, hogy otthon megvitassák ezeket a kérdéseket és konszenzushoz jussanak, ami mindkét fél számára előnyt jelent. Az egyenlőbb munkamegosztásra irányuló kampány 349 lájkot, 143 kommentet, 12 megosztást generált Facebookon, valamint 1124 lájkot Instagramon.
A családi erőszakról szóló második szem awareness-növelő kampány 2021 novemberében indult. Elsődleges célja a sértettek tájékoztatása lehetőségeikről, valamint a szemtanúk támogatása egy, a sértettek segítésére irányuló útmutatóval. Az oktatási jellegű Facebook-videó 10 000 megtekintést generált, míg a három bejegyzés 1 009 lájkot, 307 kommentet és 169 megosztást eredményezett. A két Instagram-poszt közel 18 ezer lájkot kapott, míg a YouTube-videó az elemzett időszakban 130 ezer megtekintést ért el.
A közösségi médiában a csökkentett egyenlőtlenségekkel (SDG10) kapcsolatos kommunikáció elsősorban a sokszínűség iránti elkötelezettségre, valamint a vállalati programok összefoglalására összpontosított, amelyek a diverzitást és a migránsok integrációját támogatják. Az IKEA a Világbeli Menekültek Napja megemlékezésül egy YouTube-on elérhető videó-podcastot is közzétett erről a témáról. A Facebook-videót 1700-nyalá calon tekintették meg, míg a három YouTube-videót összesen mindössze 764 alkalommal nézték meg.
Az 5 Facebook-poszt 20,5 ezer lájkot, 4100 kommentet kapott, és közel 1000 ember osztotta meg azokat. A vállalat állítása, amely a kormány döntésére reagálva a sokszínűség támogatásáról szólt, a vizsgált időszakban a legmagasabb lájkszámot érte el. Összesen 11 ezer követő fejezte ki ezzel módon támogatását.
A felelős fogyasztás és termelés (SDG12) a leggyakoribb téma volt a 2021 első 11 hónapjában megosztott bejegyzések között. Az Instagramon a vállalat két olyan bejegyzést tett közzé, amelyek tippeket és trükköket tartalmaztak a bútorok és konyhai eszközök újraváltása vagy újradezájneres újrahasznosítása helyett a termékek vásárlása helyett. Az IKEA Festival: more sustainable homes elnevezésű, háromnapos online esemény nemzetközi és helyi programrészeket is tartalmazott, a szakértők kényelmesebb és fenntarthatóbb otthonról szóló ötleteitől kezdve a szórakoztató zenékig. A Facebookon megtekintett élő közvetítések és azok több mint 10 órás felvételei több mint 60 ezer megtekintéssel rendelkeztek, míg a YouTube-on ez az érték mindössze 1500 volt. Két Facebook-bejegyzés a többször felhasználható és újrahasznosított termékekről szólott, egy pedig egy potenciálisan veszélyes termék visszahívásáról, míg egy másik a termékek élettartamának meghosszabbítása, a környezet védelme és a költséghajlás csökkentése érdekében ingyen biztosított alkatrészekről szólt. A nyolc Facebook-bejegyzés 800 lájkot, 86 hozzászólást és 33 megosztást generált, míg a két, DIY (aki magában készíti) ötleteket tartalmazó Instagram-bejegyzés 2350 lájkot kapott. Az öt YouTube-videó (2 reklám, 2 fesztivál élő közvetítés és 1 podcast) 52 ezer megtekintést generált. A legnépszerűbb videó egy reklám volt egy olyan termékről, amely bár báránybőrnek tűnik, valójában újrahasznosított PET-palackokból készült.
Annak ellenére, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés (SDG13) vonatkozó kezdeményezések részletesen szerepeltek a vállalati weboldalon, a vállalat a Facebookon mindössze két olyan bejegyzést osztott meg, amely a klímaváltozás elleni küzdelem fontosságát hangsúlyozta. Ezek a bejegyzések 190 lájkot, 12 hozzászólást és 11 megosztást generáltak.
A közösségi médiában tapasztalható érintettkapcsolódás (stakeholder engagement) elemzése alapján a harmadik kutatókérdésre (R3) az alábbi válasz foglalható meg: a 2021-ben megindított számos fenntarthatósággal kapcsolatos kezdeményezés közül a csökkentett egyenlőtlenségekkel (SDG10) foglalkozó közösségi média bejegyzések generálták a legnagyobb aktivitást az érintettek körében. Ez egy megosztó téma volt, amely számos érzelmet váltott ki.
Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.
Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.
Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.
Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.
Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.
Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.
SDG megtekintési száma
Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.
Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.
A 6, 7 és 8. táblák összefoglalják a negyedik kutatási kérdésre (R4) adott választ. Megállapítható, hogy a YouTube generálta a legtöbb megtekintést az érzelmi üzenetei révén, míg az Instagram a kedvelések számában teljesített jól, különösen az inspiráló tartalmakkal. A vállalat a fenntarthatósági kommunikációjában a legnagyobb hangsúlyt a Facebookra helyezte, mivel a közösségi média bejegyzések többségét ezen a csatornán publikálták. Az IKEA Magyarországnak sikerült párbeszédet indítania a fenntarthatósággal kapcsolatos témák köré a Facebookon, amit az érdekelt felek által fenti kommentszám igazol. A adatok azt mutatják, hogy minden közösségi média csatornának megvan a saját helye a kommunikációs mixben; ugyanakkor a tartalomgyártás során figyelembe kell venni az egyes platformok sajátosságait.
Fenntarthatósági kommunikációs stílus
Az IKEA Magyarország közösségi médiában alkalmazott fenntarthatósági kommunikációjának hangneme közvetlen, barátságos és magával ragadó; hangsúlyozva az egyszerű nyelvhasználatot. Ez a kommunikációs stílus jól illeszkedik a vállalati kommunikációs stratégia egészéhez, és összhangban van a vállalat alapértékeivel.
A megszokott barátságos és humoros kommunikációs stílus alapján feltételezhető lenne, hogy a fenntarthatósági kommunikáció fő célja a közösségi média követői szórakoztatása. Azonban a közösségi média bejegyzéseinek elemzése feltárta, hogy a kommunikációs stratégia sokszínű. A 9. táblázat a vállalat által alkalmazott tartalommarketing-eszközök példáit mutatja be.
9. táblázat. Az IKEA Magyarország tartalommarketing-matrixa
Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.
Rational
Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.
Megállapíthatjuk, hogy az IKEA a tartalommarketing mind négy típusát alkalmazza, mind érzelmi, mind racionális argumentációt használva, fókuszálva a vásárlók tudatosságának növelésére és az inspiráció keltésére. A legmagasabb érintett-interakcióval (stakeholder engagement) rendelkező közösségi média bejegyzéseknél az érzelmi argumentáció hatékonyabb volt a racionális érvelésnél. Az azonban vizsgált témák jelentős eltérésekkel rendelkeztek egymástól, ezért nehéz megválaszolni az ötödik kutatási kérdést (R5). A robusztusabb következtetések levonásához több vállalat tartalommarketing-stratégiáját is elemezni kell különböző fenntarthatósággal kapcsolatos témákban. Az IKEA Magyarország esetében érdemes kiemelni, hogy a fenntarthatósági projektekkel kapcsolatos kommunikációs stílus nemcsak a márka értékeivel összhangban van, hanem a témával és a kommunikációs célkitűzéssel is. A vállalat a tartalommarketing
Matrixának mind négy elemét is alkalmazza tartalommarketing-stratégiájában, hogy kiválaszthassa az üzenethez legjobban illőt.
A fenntarthatósági kommunikációs ügynökség, a Lundquist által azonosított fenntarthatósági kommunikációs stílusok alapján megállapíthatjuk, hogy az IKEA Magyarország a „Narrators” (Törtélemondók) stratégiát követi. A vállalat a fenntarthatóságról szóló közösségi média kommunikációjában mind racionális, mind érzelmi elemeket alkalmaz; a bejegyzések informatívak és magával ragadóak. Habár az érzelmi elemeket tartalmazó közösségi média bejegyzések magasabb szintű érintett-interakciót eredményeztek, a racionális elemeknek szintén fontos szerepük van a tartalommarketing-stratégiában, mivel az átláthatóság növelheti a bizalom szintjét.
A vállalat egyértelműen dominálta a kommunikációs folyamatot; az érintettek ritkán kaptak lehetőséget véleményük megosztására. Míg az érintett-információs stratégia jól fejlett, az IKEA növelheti az interakció szintjét a közösségi média csatornák által kínált lehetőségek kihasználásával. A szakirodalmi áttekintésben bemutatott három fenntarthatósági kommunikációs stratégia közül az érintett-információs stratégia a legkevésbé interaktív, míg az érintett-bevonó (stakeholder involvement) stratégia az érintettekkel folytatott intenzív párbeszédre épül. Az utolsó kutatási kérdés (R6) megválaszolásának összefoglalásaként kijelenthető, hogy a „Narrators” fenntarthatósági kommunikációs stílus és az érintett-információs stratégia hajtja a legmagasabb szintű érintett-interakciót.
Konklúziók
A tanulmány a tartalommarketinget a fogyasztók reklámelutasítására és szkeptikus szemléletére adott hatékony válaszként mutatta be, továbbá a vállalati fenntarthatósági kommunikációban a közösségi médiát a kétirányú kommunikáció és az érintett-interakció megoldásaként ajánlotta fel.
A tanulmány célja a fenntarthatósági kommunikációban való tartalommarketing alkalmazásának lehetőségeinek vizsgálata az IKEA Magyarország példáján keresztül. A kutatás két aktuális vállalati kihívást ötvözött: a vásárlók hatékony elérését, valamint egy rendkívül összetett témáról – a fenntarthatóságról – való kommunikációt, könnyen érthető és magával ragadó módon. A témakörök és kezdeményezések széles skálája szemlélteti a fenntarthatósági kommunikáció összetettségét. Az, hogy az IKEA Magyarország csak egyes kezdeményezéseit osztja meg a közösségi médiában, azt mutatja, hogy ez még nem a fenntarthatósági kommunikáció elsődleges csatornája. Az elemzett adatok alapján megállapítható, hogy a vállalat követői nyitottak a fenntarthatósági üzenetekre.
Az IKEA Magyarország közösségi média kommunikációját vizsgálat alá vettük, hogy megválaszoljuk a fenntarthatósági kommunikációval és a részvételi folyamatokkal (stakeholder engagement) kapcsolatos meghatározott kutatási kérdéseket (R1-R6). A Knoppe (2015) által azonosított négy fenntarthatósági terület közül a vállalat legtöbb kezdeményezése a közösségi támogatást (Community Support) érintette, míg a legnagyobb részvételi aktivitást a nemiesség és a sokszínűség (Gender & Diversity) területén tapasztaltuk. A 17 fenntarthatósági célkitűzés közül a felelős fogyasztás és termelés (SDG12) emelkedett ki a legtöbb közösségi média poszt száma alapján. Ez egy jelentős terület, amely szorosan kapcsolódik a vállalat alaptevékenységeihez. A csökkentett egyenlőtlenségek (SDG10) pedig a legnagyobb részvételi aktivitást generálta a részvételi felek körében; ez egy vitatott téma, amely sok érzelmet vált ki.
A vizsgált három közösségi média csatorna közül a YouTube generálta a legtöbb megtekintést, az Instagram a legtöbb lájkot, a Facebook pedig a legtöbb hozzászólást. Nincs egyetlen ideális platform a fenntarthatósági kommunikációhoz, így a vállalatoknak minden egyes tartalomhoz meg kell találniuk a megfelelő csatornát.
Az IKEA Magyarország a tartalommarketing-matrixban meghatározott mind négy típusú tartalmat alkalmazza, racionalista és érzelmi érvelést is használva, azzal a céllal, hogy tudatosságot építsen vagy inspirálja követőit. A vállalat fenntarthatósági kommunikációs stratégiája nemcsak informatív, hanem magával ragadó is, így kijelenthető, hogy a „Narrators” (törtélemondók) stratégiát követi.
A közösségi média-tartalomanalízis azt mutatja, hogy bár a vállalat aktív a közösségi médiában, és bemutatja főbb fenntarthatósági kezdeményezéseit követői számára, a részvételi szint (engagement) alacsony. Az informatív és magával ragadó kommunikációs stílus ellenére a vállalat a fenntarthatóság területén elsősorban egyirányú kommunikációra összpontosít. Ugyanakkor kísérletezik interaktívabb ötletekkel is, például az Instagram Stories felületén megjelenő „Fifty-Fifty” kvízalapú játékkal, amelyet a házi munka egyenlőtlen megoszlása iránti tudatosság növelése céljából hoztak létre. A részvételi felek nagyobb lehetnének a véleményük kifejezésében, mivel jelenleg a vállalat dominálja a közösségi média csatornákon zajló kommunikációt.
Irodalomjegyzék
Ali, I.–Jiménez-Zarco, A. I.–Bicho, M. 2015. Using social media for CSR communication and engaging stakeholders. Corporate Social Responsibility in the Digital Age 7, 168–185.
Bayles, S. 2015. Milyen értéket képvisel a fizetett média a PR-szektor számára? In: Hall, S. (szerk.) FuturePRoof: a szakértői útmutató az ügynökségek és kommunikációs csapatok menedzserei számára. London: Sarah Hall Consulting, 129–134.
Berestova, A.–Kim, D. Y.–Kim, S. Y. 2022. A fogyasztók aktív reakciója a márkák álláspontfoglalására társadalmi kérdésekben a Twitteren. Sustainability 14(1), 567. Bly, R. W. 2020. The Content Marketing Handbook. How to Double the Results of Your Marketing Campaigns. Irvine: Entrepreneur Press.
Brunner, C. B.–Langner, T. 2017. A vállalati társadalmi felelősségvállalás kommunikációja márkák számára. In: Diehl, S., Karmasin, M.–Mueller, B.–Terlutter, R.–Weder, F. (szerk.) Handbook of Integrated CSR Communication, CSR, Sustainability, Ethics & Governance. Cham: Springer International Publishing, 149–169.
Capriotti, P. 2017. A World Wide Web és a közösségi média a CSR-kommunikáció eszközeiként. In: Diehl, S.– Karmasin, M.–Mueller, B.–Terlutter, R.–Weder, F. (szerk.) 2017. Handbook of Integrated CSR Communication. Cham: Springer International Publishing, 193–210.
Carroll, A. B.–Brown, J. A.–Buchholtz, A. K. 2018. Business & Society. Ethics, Sustainability, and Stakeholder Management. 10. kiadás. Boston: Cengage Learning. Chaffey, D.–Ellis-Chadwick, F. 2019. Digital Marketing. 7. kiadás. Harlow: Pearson. Colleoni, E. 2013. CSR communication strategies for organizational legitimacy in social media. Corporate Communications: An International Journal 18(2), 228–248. EU 2012. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységesített szövege. Az Európai Unió hivatalos újsága 55 (C326/01), 1–390.
Content Marketing Institute 2012. Mi a tartalommarketing? https:// contentmarketinginstitute.com/what-is-content-marketing/, megtekintve: 14.09.2021. Coombs, W. T.–Holladay, S. J. 2012. Managing Corporate Social Responsibility. A Communication Approach. Chichester: Wiley-Blackwell.
Coombs, W. T.–Holladay, S. J. 2015. Two-minute drill: video games and social media to advance CSR. Corporate Social Responsibility in the Digital Age. 7, 127–142. Crane, A.–Livesey, S. 2003. Are you talking to me? Stakeholder communication and the risks and rewards of dialogue. In: Andriof, J.–Waddock, S.–Husted, B.–Sutherland Rahman, S. (szerk.) Unfolding Stakeholder Thinking 2: Relationships, Communication, Reporting and Performance. Sheffield: Greenleaf Publishing, 39–52.
Dietrich, G. 2021. Miért kell (végre) elfogadnia a kommunikátorok a PESO-modellt. https://spinsucks.com/communication/pr-pros-must-embrace-the-peso-model/, megtekintve: 14.09.2021.
Edelman 2021a. 2021 Edelman Trust Barometer. Globális jelentés. https://www. edelman.com/trust/2021-trust-barometer, megtekintve: 25.10.2021.
Edelman 2021b. 2021 Edelman Trust Barometer Special Report: Trust, The New Brand Equity. https://www.edelman.com/trust/2021-brand-trust/brand-equity, megtekintve: 28.10.2021.
ElAlfy, A.–Darwish, K. M.–Weber, O. 2020. Vállalatok és a fenntartható fejlődési célok kommunikációja a közösségi médiában: vállalati társadalmi felelősségvállalás vagy csak egy újabb szlogen? Sustainable Development 1–13.
Gomez, L. M. 2021. A közösségi média kutatásának állapota a CSR-kommunikációban. In:
Crowther, D.–Seifi, S. (szerk.) The Palgrave Handbook of Corporate Social Responsibility.
Cham: Palgrave Macmillan, 577–598.
IKEA Magyarország 2020. 30 éve úttörőként a magyar lakberendezési piacon. https://www.ikea.com/hu/hu/newsroom/corporate-news/30-eve-uttoerokent-a-magyarlakberendezesi-piacon-pub0d2a14f7, megtekintve: 14.12.2021. IKEA Magyarország 2021a. Éves jelentés. IKEA Magyarország. 2020-as pénzügyi év. Az otthon éve. https://hu.ikeaannualreport2020.com/, megtekintve: 14.12.2021.
IKEA Magyarország 2021b. Kultúra és értékek. https://www.ikea.com/hu/hu/this-isikea/work-with-us/kultura-es-ertekek-pubc5bf6471, megtekintve: 14.12.2021. IKEA 2021. Gyermek vállalkozótól az IKEA alapítójáig: Ingvar Kamprad korai éveinek története. https://about.ikea.com/en/about-us/history-of-ikea/from-child-entrepreneurto-ikea-founder, megtekintve: 14.12.2021. Jayasingh, S.–Venkatesh, R. 2015. Customer Engagement Factors in Facebook Brand Pages. Asian Social Science 11(23), 19–29.
Knight, H.–Haddoud, M. Y.–Megicks, P. 2020. Determinants of corporate sustainability message sharing on social media: A configuration approach. Business Strategy and the Environment 33, 633–647.
Knoppe, M. 2015. CSR im Retail Management–Wertschöpfung oder MarketingGag? In: Knoppe, M. (szerk.) CSR und Retail Management. Management-Reihe Corporate Social Responsibility. Berlin, Heidelberg: Springer Gabler, 9–23.
Kotler, M.–Cao, T.–Wang, S.–Qiao, C. 2020. Marketing Strategy In The Digital Age:
Applying Kotler’s Strategies To Digital Marketing. Singapore: World Scientific Publishing.
Kotler, P.–Kartajaya, H.–Setiawan, I. 2017. Marketing 4.0. Moving from Traditional to Digital. Hoboken: John Wiley & Sons.
Kotler, P.– Kartajaya, H.–Setiawan, I. 2021. Marketing 5.0. Technology for Humanity. 1. kiadása. Hoboken: Wiley.
Lai, L. S. L.–To, W. M. 2015. Content analysis of social media: a grounded theory approach. Journal of Electronic Commerce Research 16(2), 138–152.
Lukács, R. 2015. A vállalati társadalmi felelősségvállalás kommunikációjának elvei és eszközrendszere a marketingben. Vezetéstudomány 46(9-10), 2–11.
Lundquist 2020. Europe Top 50. https://lundquist.it/our-thinking/future/, megtekintve: 10.09.2021.
Macnamara, J.–Lwin, M.–Adi, A.–Zerfass, A. 2016. ‚PESO’ media strategy shifts to ‘SOEP’: Opportunities and ethical dilemmas. Public Relations Review 42(3), 377–385.
Morsing, M.–Schultz, M. 2006. Corporate social responsibility communication: stakeholder information, response and involvement strategies. Business Ethics: A European Review 15(4), 323–338.
Morsing, M.–Schultz, M.–Nielsen, K. U. 2008. The ‘Catch 22’ of communicating CSR: Findings from a Danish study. Journal of Marketing Communications 14(2), 97–111.
Okazaki, S.–Menendez, H. D. 2017. Virtual Corporate Social Responsibility Dialogue: Seeking a Gap Between Proposed Concepts and Actual Practices. In: Diehl, S.–Karmasin, M.–Mueller, B.–Terlutter, R.–Weder, F. (szerk.) Handbook of Integrated CSR Communication, CSR, Sustainability, Ethics & Governance. Cham: Springer International Publishing, 225–234.
Pérez, A.–Rodríguez, I. 2015. Estado de la comunicación de responsabilidad social corporativa en el sector hotelero español. Cuadernos de Turismo 36, 315–338. Reichert, R. 2017. Big Data and CSR Communication. In: Diehl, S.–Karmasin, M.– Mueller, B.–Terlutter, R.–Weder, F. (szerk.) Handbook of Integrated CSR Communication, CSR, Sustainability, Ethics & Governance. Cham: Springer International Publishing, 211–224.
Sas, I. 2018. Reklám és pszichológia a webkorszakban. Upgrade 4.0. A kiegyezés kora. Budapest: Kommunikációs Akadémia.
Schivinski, B.–Christodoulides, G.–Dabrowski, D. 2016. Measuring consumers’ engagement with brand-related social-media content: Development and validation of a scale that identifies levels of social-media engagement with brands. Journal of Advertising Research 56(1), 64–80.
Sughra, G. 2021. Socially Responsible Retailing. In: Crowther, D., Seifi, S. (szerk.) The Palgrave Handbook of Corporate Social Responsibility. Cham: Palgrave Macmillan, 577–598.
Tellis, G.–MacInnis, D.–Tirunillai, S.–Zhang, Y. 2019. Mi hajtja a digitális online tartalmak virális terjedését (megosztását)? Az információ, az érzelmek és a márka hangsúlyosságának kritikus szerepe. Journal of Marketing 83(4), 1–20.
Trunfio, M.–Rossi, S. 2021. A közösségi média-interakció (engagement) konceptualizálása és mérése: egy szisztematikus irodalomáttekintés. Italian Journal of Marketing 2021(3), 267–292. United Nations 2015. A 17 cél. https://sdgs.un.org/goals,Hozzáférés: 13.12.2021. Viglia, G.–Pera, R.–Bigné, E. 2018. A digitális platformokon tapasztalható érintett-interakció (stakeholder engagement) meghatározói. Journal of Business Research 89, 404–410.
Vollero, A.–Palazzo, M.–Siano, A. 2016. A zöldre festés (greenwashing) csapdájának elkerülése: a társadalmi felelősségvállalás (CSR) kommunikációja és az érintett-interakció között. International Journal of Innovation and Sustainable Development 10(2), 120–140.
We Are Social–Hootsuite 2022. Digital 2022. Globális áttekintő jelentés. https://datareportal.com/reports/digital-2022-global-overview-report,Hozzáférés: 12.03.2022. Whatmough, D. 2019. Digitális PR. PRCA Practice Guides. Bingley: Emerald Publishing.
WCED 1987. Közös jövőnk. https://sustainabledevelopment.un.org/content/documents/5987our-common-future.pdf,Hozzáférés: 13.12.2021.
Yang, S.–Brossard, D.–Scheufele, D. A.–Xenos, M. A. 2022. A YouTube tudománya: Milyen tényezők befolyásolják a felhasználók online tudományos videók iránti interakcióját? PLoS ONE 17(5): e0267697.
A szöveget automatikusan nyertük ki a PDF-ből; a táblázatok, ábrák és a pontos tördelés a lapszám PDF-változatában láthatók.