← Összes podcast
2021/2. lapszám · Vállalatgazdaság és menedzsment

A szívhez közelebb: A magyar családi borászatok céljainak elemzése

Nóra Vajdovich, Balázs Heidrich, Szilárd Németh, Krisztina Németh

Megjelent: 2021 · Közgazdász Fórum, 2021/2. lapszám · Oldalak: 22–48

„Csak a profit számít? Mit akarnak valójában a családi borászatok?”

Meghallgatom a podcastot

Bővebb beszélgetés · 8 perc
HU EN A podcast nyelve: magyar · EN: az angol változat még nem készült el
0:00-8:03

Megjelent: 2021 · Közgazdász Fórum, 2021/2. lapszám · Oldalak: 22–48

A teljes cikk HU EN

OJS ↗ A teljes lapszám (PDF) ↗

Közgazdász Fórum · 2021/2. lapszám · 22–48

A szívhez közelebb: A magyar családi borászatok céljainak elemzése

Absztrakt. Kutatásunk célja a magyar családi borüzemként működő vállalkozások céljainak elemzése volt. Vizsgáltuk a különböző generációk perspektíváit, valamint azok közötti hasonlóságokat és különbségeket. Az üzleti és a családi vonatkozású célok megismerése mellett azonosítottuk azokat az egyéni tényezőket is, amelyek befolyásolhatják a célok megvalósulását. Kutatásunk alapját Basco (2017) családi vállalkozások céljainak dimenziós modellje képezte. Basco négy dimenziója után a célokat a saját modellünk alapján is megvizsgáltuk, hogy mélyebb betekintést nyeregyünk a vállalatszerinti célok előzményeibe és ösztönző erőibe. Kutatásunk alátámasztja az evolúciós jellemzőket, amelyeket a szakirodalom már leírt, és amelyekkel a magyar családi vállalkozásoknak szembesülniük kell. Tanulmányunk egyik fontos megállapítása, hogy az innovációval, a tudatossággal, a növekedéssel és a fejlődéssel kapcsolatos kérdések szinte kizárólag a termékekre, szolgáltatásokra és a természeti erőforrások fenntarthatóbb felhasználására vonatkoznak. Vezetésre vagy kormányzatra vonatkozó fejlődési célokat nem találtunk.

Kulcsszavak: családi vállalkozás, gazdasági és nem gazdasági célok, borágazat

Bevezetés

A folyamatosan változó családi vállalkozások megértésének egyik módja a döntéseik mögött álló célok és motivációk feltárása és értékelése. A jelenlegi kutatást a Magyar Innovációs és Technológiai Minisztium Tematikus Kiválósági Programja támogatta a Budapesti Gazdasági Egyetem részére (TKP2020-IKA-01). 2 PhD hallgató, a Budapesti Gazdasági Egyetem Alkalmazandó Tudományok Egyeteme Vállalkozás- és Üzletvezetési Doktori Program, e-mail: [email protected]. 3 PhD, rektor, professor, a Budapesti Gazdasági Egyetem Alkalmazandó Tudományok Egyeteme Pénzügyi és Számviteli Kar, Vezetéselméleti Tanszék, e-mail: heidrich. [email protected]. 4 PhD, docens, a Budapesti Gazdasági Egyetem Alkalmazandó Tudományok Egyeteme Pénzügyi és Számviteli Kar, Vezetéselméleti Tanszék, e-mail: [email protected]. 5 PhD, docens, a Budapesti Gazdasági Egyetem Alkalmazandó Tudományok Egyeteme Pénzügyi és Számviteli Kar, Számviteli Tanszék, e-mail: [email protected].

A családi vállalkozások céljai tekintetében a családi vállalkozások a nem családi vállalkozásoktól oly manera különbosodnak meg, hogy a családi célok az gazdasági célok mellett megjelennek (Chua et al. 1999; Kotlar– De Massis 2013; Kotlar et al. 2014). A család egy kapcsolaton alapuló csoport, amelynek tagjai rokonsági więletekkel és közös normákkal kapcsolódnak egymáshoz (Stewart 2003). Ennek megfelelően bármely kapcsolatukban bekövetkező változás az egész szervezetet befolyásolhatja (Cox−Paley 1997).

A családi vállalatok céljainak vizsgálata és megértése különösen fontos, mivel a célok határozzák meg a családi vállalatok cselekvési hajlamát (Williams et al. 2018). A célok a stratégiai döntéseket és a családi vállalatok viselkedését is befolyásolják (De Massis et al. 2016). A családi vállalatok a nem családi vállalkozásoktól éppen a célok szempontjából térnek el (Chrisman et al. 2012).

Basco (2017) saját modellt fejlesztett a családi vállalkozások céljainak értékelésére. Szerinte a célok két különböző logikát követnek: a családi logikát és az üzleti logikát. Kutatásában azt próbálta megválaszolni, hogyan lépnek ezek a logikák interakcióba egymással. A családi vállalkozás céljait multidimenzionális fogalomként kezeli, amelyet gazdasági és társadalmi szempontok alakítanak. Négy aspektus (cél) egyesül benne: a gazdasági és a nem gazdasági, valamint a családi és az üzleti; így a modell különválasztja, hogy kinek a céljai pripadnak. Kutatási modelljét azért fejlesztette ki, hogy vizsgálja e négy egymással összefüggő tényező közötti kapcsolatokat. Kutatásunk Basco alapmodelljén alapul. Cikkünk célja a magyar borpiaci családi vállalkozások céljainak elemzése, valamint annak megértése, hogy milyen (vállalati, családi és egyéni) tényezők befolyásolják a családi vállalkozások különböző céljait.

A borüzemek méretükben, életciklusukban és vezetési szerkezetükben heterogének, ami a borpiacot alkalmassá teszi a szakirodalomban leírt gazdasági, környezeti, társadalmi és családi aspektusok megfigyelésére és elemzésére.

Cikkünk első részében bemutatjuk a kutatásunk alapját képező modell elméleti hátterét, a Basco-modellt. Ezután részletezzük a magyar boripar helyzetét és kutatásunk módszertanát, amelyet a kutatási elemzés követ, végül pedig bemutatjuk, értékeljük és megvitatjuk az elért eredményeket.

A családi vállalkozások célkitűzései és a Basco-modell

A gazdasági egységek számos, egymással párhuzamosan futó célból rendelkeznek. A családi vállalkozások céljai a családi részvétel miatt jelentősen eltérnek a nem családi vállalkozásokétól. A családi vállalkozásokban az gazdasági célok teljesítése mellett valószínű, hogy a családi célok is teljesülnek (Basco 2017). A célok sokszínűsége a család, a tulajdonlás és a vállalkozásosság egymással való átfedésének következménye (Kotlar et al. 2013). A dominanciájuk miatt a család befolyásolhatja a döntéseket és érvényesítheti a családi célokat (Habbershon–Williams 1999). Az egyéni értékrendek és tapasztalatok miatt minden családi vállalkozás saját, specifikus célrendszerrel rendelkezik (Zellweger et al. 2013).

A családi vállalkozások célrendszere egy olyan rendszer, amely több szinten fejlik ki és működik (1. ábra). A kiindulópontok, más néven a célok antecedensei, a következők: egyéni, csoportos, szervezeti és institutionális szint. A családi vállalkozások esetében az egyéni célok nemcsak a szervezet tagjainak céljaira vonatkoznak, hanem a család dimenziójának minden egyes tagjának céljaira is (a Három Kör Modell alapján, Tagiuri–Davis 1992). A vállalkozás céljai a tulajdonlás szempontjából a közös családi célok mellett jelennek meg. A modellben megfigyelhető, hogy a családi vállalkozásokban az egyének – beleértve a különböző családtagokat is – céljai rendkívül összetettek, mivel egymással kölcsönhatásba lépve különböző eredmények befolyásolásával játszanak szerepet (Heidrich et al. 2021).

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

A keretrendszer mélyebb és átfogóbb megértést nyújt azokról a tényezőkről, amelyek befolyásolhatják egy vállalat viselkedését, döntéseit és teljesítményét. Emellett kiemeli a szervezeti célok dinamizmusát és multidimenzionalitását. Basco (2017) tanulmánya az institutionális logika (Friedland–Alford 1992) elméletére épül, amely szerint az egyének egy olyan szervezeten belül vannak beágyazva, amely saját kognitív, strukturális és érzelmi rendszellenességi elveket követ, amelyeket az egyén ismer. Amikor a kollektív identitások egy csoporton belül institutionalizálódnak, egy specifikus institutionális logika jön létre. Ennek megfelelően az egyének családi vállalkozáson belüli beágyazottsága meghatározó erőként hathat. Egy specifikus tripartit logika – a üzleti, a közösségi és a családi logika – alakul ki, amely befolyásolja az egyjedeket. Ezek a három dimenzió irányítják az egyének tevékenységét a családi vállalkozásokban. Ezen interpretáció szerint a család, az üzlet és a külső környezet közötti elmosódott határok hozzák létre a vállalati szinten megjelenő célokat. Ezért a családi vállalkozások céljai nem csupán a részesedőkkel (stakeholders) kapcsolatos hagyományos, gazdasági és nem gazdasági szempontok ötvözeteiből állnak össze. Domináns koalícióként a tulajdonosként érkező család nemcsak gazdasági erőforrásokat, hanem társadalmi és érzelmi erőforrásokat is befektet. Így a családi vagy üzleti logika alapján meghatározott célokat is megkülönböztethetjük (Table 1). Table 1. A családi vállalkozás céljainak dimenzionalitása

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Basco (2017) mérése alapján a gazdasági és nem gazdasági jellemzőket tovább finomították. Így a szerző különbséget tesz a rövid távú és hosszú távú orientációk (célok) között, valamint a szolgáltató különböző érdekcsoportok felé mutatott viselkedésével kapcsolatos célok között is. A Basco-mérés eredményeit az alábbi 2. táblázat mutatja be.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Rövid távú

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Feladatkör (Stewardship)

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

A célok elemzésekor érdemes figyelembe venni a családi vállalkozások fejlődési folyamatát is, mivel ezek a vállalkozások saját dinamikával rendelkeznek, szerves egységként folyamatosan változnak, és ezek a változások hatással vannak a céljaikra is.

Gersick et al. (1997) kidolgoztak egy fejlődési modellt, amelyben a családi vállalkozások tekintetében három alapvető fejlődési szakaszt különböztetnek meg. A család, a vállalkozás és a tulajdonhatóság párhuzamosan fejlődik, különböző szakaszokon menve keresztül. A család esetében négy fejlődési szakasz különíthető el: az első a fiatal vállalkozás fejlődése, a második a vállalkozásba való belépés, a harmadik az együttműködés, az utolsó szakasz pedig a vezetőség átadása. A tulajdonhatóság fejlődésének szakaszai: a tulajdonos által irányított fejlődés, majd a testvérek közötti partnerség, végül pedig a rokonok közötti konszorscium. A vállalkozás fejlődésének három szakasza a startup, amelyet a bővülés (formalizáció), majd végül a kifejlődés követi.

Le-Breton-Miller (2013) megállapítása szerint a családi cégek fejlődési folyamatának különböző szakaszai (alapító, alapítót követő, rokonok közötti konszorscium) befolyásolják a szociálémóciális prioritásokat és preferenciákat, így a diverzitás jellegét is, amely szintén fontos a célok meghatározása során (3. táblázat).

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Fiatal, kicsi

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Szándékolt, de nem megvalósult

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Mivel nem adta meg a fordítandó angol nyelvű szöveget, kérjük, másolja be a szöveget, hogy elvégezhessem a kért fordítást a megadott szigorú szempontok alapján.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

A családi vállalkozások a korai szakaszban jellemzően kis méretűek, és általában az alapító irányítja őket, aki szívesen vezeti az üzletet, majd továbbadja azt az utódoknak. Az alapító erős érzelmi kötődése a vállalathoz növeli az elkötelezettséget és az azonosulást is. A vállalkozások idősembedésével a részt vevő családtagok és generációk száma megnő, ami a tulajdonrészek fragmentációjához, az azonosulás gyengüléséhez, valamint gyakran a családtagok közötti konfliktusok kialakulásához vezet (Miller–Le Breton-Miller 2011). Ennek eredményétől függően a családtagok érzelmi kötődése gyengülhet, és a figyelem a családi célok helyett inkább a gazdasági célokra összpontosodhat (Sciascia et al. 2014).

Családi vállalkozások a magyar borpiacon

A bor Magyarország nemzeti kultúrájának szerves része volt eddig. Nemcsak több száz év óta biztosított megélhetést számos magyar család számára, hanem az ország számos bortermeléssel kapcsolatos hagyománnyal is rendelkezik. A Szepsy család weboldala ezt igazolja: „Családunk Tokajban az 1500-as évek óta borgez, amikor az aszú termelés kezdődött, így a család és a bor történelme és élete elválaszthatatlan. A mai generációk büszkék őseik teljesítményeire, amelyek arra inspirálnak őket, hogy méltók legyenek küldetésükre. Célunk, hogy szőlőinkből a legmagasabb minőségű szőlőt termeljük, kompromisszumok nélkül.” (Szepsy, n.a.) Tóth (2012) szerint a borpiaci trendek a tudásintenzív és kifinomult szegmensek felé mutatnak a világpiacon, a prémium és szuperprémium borok irányába. Tóth (2012. 49) azonban tanulmányában rámutat arra is, hogy „Magyarország az elmúlt évtizedben lemaradt erről a trendről. [...] miközben a tudás alkalmazása és terjedése jelentős tényezője a különböző vállalkozások diverzitásának... arra is következtetés lehet, hogy a magyar (bor)vállalkozások a vállalkozás egész innovatív jellegén, valamint a borpiacokon a napi kapcsolatokon keresztül felhalmozott tudás és az üzleti folyamatok innovatív menedzsmentje révén érhetnek el piaci sikert.” A magyar borvidékek és borüzemek esetében az infrastruktúra feltételei kedvezőtlennek tekinthetők, és ez az megfigyelés a sikeresebb vállalkozásokra is igaz. A szektor szakképzett munkaerőre van szükség, jelenleg azonban szakemberhiány tapasztalható. A jövedelmezőbb borüzemek sem kivételek e tekintetben. A szektorban létezik speciális tudás is, amelyet a vállalkozások piaci előnyként azonosítanak. A borvidékeken lévő vállalkozások közötti nem institutionális tudásátadás nem jellemző, ugyanakkor a versenytársak nem tűnnek ellenségeknek, mivel közöttük jelentős az információáramlás.

A beszállítókkal való kölcsönös tudásmegosztás jelentősebb és egyértelműbb, mint a versenytársakkal való.

Módszertan és mintavétel

A mintaválasztás első lépése a családi vállalkozás fogalmának tisztázása volt. Mintaválasztási kritériumként a családi vállalkozások kiválasztásakor a Budapesti Gazdasági Egyetem Budapest Lab Entrepreneurship Centre által 2019-ben megfogalmazott definíciót alkalmaztuk (Kása et al. 2019). Ennek megfelelően azokat a vállalkozásokat tekintettük családi vállalkozásnak, amelyek: a) családi vállalkozásnak vallják magukat, vagy b) a vállalat legalább 50 százalékát legalább egy család tulajdonolja, és c) a család részt vesz a vállalkozás menedzsmentjében, vagy d) a családtagok alkalmazottként vesznek részt a vállalat működésében, vagy e) a menedzsment és a tulajdonjog átadása részben vagy teljes egészében családon belül történik.

A kutatás során a kvalitatív módszertan alkalmazását választottuk, mivel ez a keretrendszer a legjobban megfelel kutatási céljainknak. Az adatgyűjtést személyes interjúkon keresztül kívántuk végezni, mivel célunk a helyzet megértése volt, és a vizsgált kérdés legmélyebb szintű feltárása és megértése e módszerrel lehetséges. Elsődleges kutatásunk révén közvetlenül, elsődleges felméréseken keresztül gyűjthettünk információkat a boripar családi vállalkozásaiban részt vevő szereplőkről. Meg tudtuk figyelni a viselkedésüket, valamint feltárni a szektor releváns képviselőinek nézeteit gazdasági és nem gazdasági céljaikról, illetve a fenntarthatósággal kapcsolatos gyakorlatukról.

Kutatási céljaink alapján az alábbi kutatási kérdéseket határoztuk meg: 1) Mik a magyar családi borászati vállalkozások gazdasági és nem gazdasági céljai? 2) Mik az egyén, a család és a vállalkozás specifikus céljai a magyar családi borászati vállalkozásokban? 3) Mely tényezők befolyásolják ezeknek a céloknak az eredményességét?

Az interjúk résztvevőit a hólyag-módszerrel választottuk ki: az első családi borászati vállalkozásokat közvetlen és közvetett ismerősök közül határoztuk meg, míg a kutatásba bevonni kívánt többi családi borászati vállalkozást ajánlások alapján választottuk ki.

Kutatásunk kezdetén világossá vált, hogy a vállalkozások árbeventeje nem lenne releváns összehasonlítható mutató a cégméret meghatározásához, mivel a családi borászati vállalkozások jellemzően több különböző, egyszerre működő cégből, azaz cégcsoportból állnak. Ezért a vállalkozás demográfiai kritériumaként a termesztett terület nagysága hektárban fejezi ki a cég méretét. Eredeti tervünk az volt, hogy az interjúkat személyesen, előre egyezett időpontban, szóbeli formában végezzük el. A járványhelyzet miatt azonban a megvalósított 21 interjú közül csak az első 6 tudott személyesen zajlani. Így a további interjúkat online kerestük meg.

A hópengő-minta-fogadási technikával (snowball technique) kialakított, 21 elemű mintavétel megfelelett a minőségi kutatás diverzitásával kapcsolatos elvárásainknak, mivel a mintát mind a hét magyar borvidék családi pincészetei alkották. Az adatgyűjtés 2020 októbera és 2020 decembere között történt. A 21 interjút Magyarország 10 borvidéke első, második vagy harmadik generációs családi pincészeteivel végeztük. A mintában szereplő birtokok nagysága 2,5 ha és 110 ha között mozogott, a megkérdezettek között férfi és nő termesző is szerepelt. A mintavett vállalkozások jellemző közös tulajdonsága volt, hogy minden esetben az enterprise alapítója még aktívan vett részt az üzletvezetésben (illetve tipikus volt, hogy a családi tag felelős a pincészet borgyártásáért). Az adatokat strukturáltuk, kódoltuk, a szövegeket pedig az NVivo 12 szoftver segítségével elemeztük. Első szakaszban a szakirodalomban található kódokat (Basco-modell) alkalmaztuk elsődleges kódokként. A kódolás befejeztét követően egy második kör kódolást is elvégeztünk, amelyet saját modellünk alapján fejeztünk be (1. ábra). A második kódolási kör után eredményeink rendszerezésre kerültek (2. ábra).

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

A kódok létrehozása mellett a kutatócsoport által meghatározott adatokat különféle kategóriákba is osztályoztuk (pl. szocio-demográfiai adatok, régió (borvidék), nem, végzettség, a termelési terület nagysága, a családi vállalkozás életciklusa: alapító, utód, alapító aktív/inaktív), és ezeket a mintán végzett elemzések során használtuk fel.

Elemzés

Elemzésünk kiindulási pontját a Basco (2017) alapmodellje jelentette (1. táblázat). Basco négy dimenziója után az egyéni célokat is vizsgálatba vettük, hogy mélyebb betekintést nyerhessünk a vállalati célok eredetébe, kölcsönhatásaikba és eredményeibe.

Az interjúk elemzése alapján megállapítható, hogy a vállalkozás és a család gazdasági céljai szorosan összefonódnak. Ugyanolyan fontos, hogy az egyéni és a családi célok is átfedik egymást; megfigyelhető volt, hogyan válannoak az egyéni célok családi célokká, majd végül vállalati célokká. Válaszadóink haboztak a vállalkozásuk pénzügyi aspektusairól és gazdasági céljaikról való beszélgetésben, ezért ezekkel a témákkal kapcsolatban kevesebb adat állt rendelkezésünkre.

Elemzésünk először a vállalkozások és családok gazdasági céljait mutatja be, majd a vállalkozások és családok nem gazdasági céljait, végül pedig az egyének céljait.

Vállalkozásorientált gazdasági célok elemzése

Gazdasági céljaik tekintetében a családi vállalkozások nem említettek rövid távú, pénzügyi jellegű célokat, helyette elsősorban hosszú távú, nem pénzügyi, gazdaság-szakmai célokat soroltak fel.

A vállalat pénzügyi biztonsága: A családi vállalkozások számos specifikus jellemzőjének egyike a pénzügyi kérdésekhez való hozzáállásuk. A vállalkozások pénzügyi döntéshozatali folyamata tekintetében azt találtuk, hogy a profit nem feltétlenül a elsődleges objektív, mivel a család és a vállalkozás együttélése megköveteli a család és a vállalkozás pénzügyi igényeinek összehangolását. Sok esetben a családtagok igényei és a család pénzügyi erőforrásai dominálnak a vállalkozás lehetőségeivel szemben, vagy fordítva (Csákné Filep 2012). A családi vállalkozás gazdasági céljaival kapcsolatban az interjúk résztvevői a pénzügyi biztonság kérdését alapvető fontosságúnak tartják, azonban ez jellemzően egy közös elvárás és törekvés a családi és a vállalati szubrendszerek tekintetében, és a két szubrendszer esetében a pénzügyi jólét kérdése nem választható szét. „A család pénzügyi biztonsága vagy a vállalkozás pénzügyi biztonsága elengedhetetlen, mert ők ugyanazt jelentik.” (B12)

Családorientált gazdasági célok elemzése

Amikor arra kérték őket, hogy határozzák meg a család gazdasági céljait, a családi vállalkozások a család anyagi jólétének megőrzését és növelését jelölték a legfontosabb célként. A legtöbb családi vállalkozás olyan célok mentén működik, amelyek részben elkülönülnek a gazdasági teljesítménytől, és ezek a vállalkozások addig működnek, amíg a család elégedett. Az elégedetlységet egyszerre mérik a gazdasági és pénzügyi teljesítmény, valamint a család és a vállalkozás közötti kapcsolat szempontjából; utóbbi például a társadalmi presztízs, a vállalkozás által élvezett anyagi biztonság, illetve a jó munkakörnyezet függvényében mérhető. „A lényeg – mondtam szokásom szerint a fiamnak – az, hogy nem büszke akarok lenni, hanem gazdag.” (B13) A vállalkozásorientált nem gazdasági célok elemzése A következő elemzendendő célcsoport a vállalkozások nem gazdasági vállalati célkitűzései. Ebben a kategóriában tíz csoportot tudtunk azonosítani. 1) Minőségorientált termékfejlesztés. A kisüzemi borászati vállalkozások esetében a minőség fogalma összefér a piaci túlélés és versenyképesség megőrzésének lehetőségével, amint azt több olyan interjúalvadott is hangsúlyozta, amely körülbelül 10 hektáros szőlőtőkés családi borászatot tulajdonol.

A bor minősége alapvetően a készítéshez használt szőlő minőségétől és összetételétől függ. A hagyományos bortermelő országokban, például Németországban és Franciaországban a bor minőségét a földrajzi eredet, vagyis a termőhely (terroir) határozza meg (Bora et al. 2018). Az alábbi interjúrészlet Magyarország helyzetét mutatja ezen kérdés tekintetében: „A bor tekintetében minden a szőlőtől függ. Ezután következik maga a termék fejlesztése, amely magában foglalja a csomagolást, a korkolást, az etikettváltozást és a kommunikációt.” (B17) 2) Technológiai fejlődés. A bor minősége alapvetően összefügg a szőlőültetvény technológiai jellemzőivel. A szőlő feldolgozásához és kezeléséhez kapcsolódó technológiai sajátosságok tekintetében a résztvevők egyetértettek voltak a technológiai fejlődés támogatásában, azonban a kép árnyalt volt azoknak a különböző megítéléseknek és értékrendeknek köszönhetően, amelyek meghatározták a technológiai fejlődés formájára, a préselés, a cefrézés és a mustkezelés, a fermentáció, valamint a borfinomítás során alkalmazandó megoldásokra vonatkozó értelmezéseiket. Egyes pincészetek a hagyományos – kímélő – megoldások irányába innoválnak: „Nem igazán szeretnénk technológiailag innoválni; inkább azt próbáljuk, hogy gépeink egyre kevésbé legyenek jelen... nagyon elégedettek vagyunk a kézi töltéssel, a kézi korkolással... ez több munkát igényel és fizikailag nehezebb, de ezek a borok a személyiségről szólnak, és arról a tényről, hogy minden egyes palackot megérintünk öt, tíz, akár tíz vagy húsz alkalommal is, ha kell.” (B16) Sok pincészet számára a mechanizáció az egyik lehetséges út a hatékonyság növelésére a szektorból tapasztalható súlyos munkaerőhiány miatt. Több interjúalany is impozáns célokat vázolt fel ebben a kontextusban: „A mechanizáció lesz a jövő, és a humán faktort minimalizálni kell... maga a borművészet technológiája egyszerűbb, streamlined és magasabb minőségű kell, hogy legyen.” (B10) 3) A szolgáltatási minőség és az ügyfélelégedettség javítása. Sok interjúalany napordont a borízés egy egyre összetettebb ügyfélélménnyé alakítását, akik a meglévő üzleti tevékenység mellé kulturális, turisztikai és gasztronómiai szolgáltatásokat is építettek. Ezt az üzleti modellt számos nemzetközi tanulmány említi. Egyes pincészetek elvetik azt a gondolatot, hogy a bortermelés, a marketing és az értékesítés a fő tevékenységük, és most már az események szervezése és a turisztikai szolgáltatások nyújtása feladatait is vállalják (Cennamo et al. 2012). „Ma már nem elég gyártani a bort, el kell tudni adni is, szükség van vendéghelyre, és itt is folyamatos változást látok. Szükség van kültéri területre is, mert az emberek gyakran ott érzik magukat biztonságban.” (B17) 4) A digitalizáció potenciáljának kihasználása. A gazdasági célzás utolsó eleme a digitalizáció, amely a COVID okozta válság nyomán gyorsan fejlődik, és jelentős trend, amely számos szektort érint, köztük a boripart is. A családi vállalkozások proaktív megközelítést alkalmaznak ebben a kérdésben; megpróbálják kompenzálni a korlátozások okozta árbevétel-csökkenést, és digitális megoldásokon alapuló kezdeményezéseket indítanak. Egy válaszadó a digitális megoldásaik egy konkrét elemét így írja le: „Sok más pincészettel együtt online borízést indítottunk.” (B17) 5) Értékesítési struktúra célkitűzései. Minden interjúalany említette az értékesítési célokat – értékesítési politikájuk kulcskérdéseit – a helyi versus export értékesítés, a palackozott bor versus bulk bor, valamint az értékesítési csatornák tekintetében.

A nemzetközization a válaszadók jelentős részének visszatérő témája volt: sokak számára ez a növekedés és a profit maximalizálásának eszköze: „Magyarországon a termelésünk akár egyharmadát is ki tudjuk értékesíteni, jelenleg is értékesítünk külföldre... próbálunk exportpiacot építeni, mert a hazai piacon egyszerűen nem lehet ennyi bort értékesíteni, ezek a piacok pedig nagyon nyitottak és kedvelik ezeket a természetes borokat.” (B15)

A disztribuciós csatornák kiválasztását tekintve heterogén mintázat alakult ki, amelyben a családi pincészetek különféle formákban és módokon értékesítik borjaikat. Megkülönböztethetőek azok a pincék, amelyek a kereskedőket részesítik előnyben, azok, amelyek saját üzletrendszert építettek ki, illetve azok, ahol a borok a magyarországi és külföldi prémium éttermek gasztronómiai kínálatában szerepelnek: „Borjaink 70%-át már itt, a Pincében értékesítjük, a többit pedig éttermekben.” (B17) 6) Okos és fenntartható növekedés. Gersick et al. (1997) és Salvato (2004) úgy véleményezik, hogy a családi vállalkozások hajlamosak a folyamatosságot előtérbe helyezni, így a status quo fenntartására irányuló törekvési vágyuk ellentétben áll a növekedéssel.

Az intervíúkban részt vevő családi pincészetek hitrendszerében közös megközelítés a növekedés fokozatos és fenntartható módú előmozdítása. Ez szembe megy az minden áron kényszerített növekedéssel – beleértve a természeti erőforrások kiaknázását is –, és összhangban van az áttekintett és idézett szakirodalommal.

A növekedés kontextusában az alábbi vélemény és álláspont jól tükrözi ezt: „Lépésről lépésre történő növekedés; azaz az egy hordóról a jelenlegi 1516 ezer palackos mennyiségre történő emelkedés folyamatos folyamat volt. Tehát mindannyian a biztonságot részesítjük előnyben.” (B17) 7) Stakeholder-rel kapcsolatos célkitűzések. A vállalkozások által verfoltt nem gazdasági célok következő kategóriája különböző stakeholder-csoportokhoz (érdekkörökhöz) kapcsolódhat.

Ez magában foglalja a munkavállalókkal való hosszú távú kapcsolatok kiépítésének célját is.

A cél olyan munkavállalók kiválasztása, akik hosszú távú szemlélete szerint a feladataikat a család számára fontos értékekkel összhangban végzik el.

A munkavállalók gondozása és a foglalkoztatás fejlesztése a családi vállalkozások céljai halineadtak. „A mezőgazdasági munka az egyik legelnézvebbebb foglalkozás, és mi próbáljuk visszaadni a presztízsét... akik többet akarnak dolgozni, megtehetik, fejlődhetnek, és büszkék lehetnek arra, hogy sáros csizmával térnek haza. Mert ők termesztik a St. Thomas parcellát a Szepsy márka számára.” (B12) A másik érdekelt csoport a fogyasztói csoport. A fogyasztói igények kielégítésének célja fontos, és ezt elsősorban a magas minőségű borok termelésével érhetik el. A válaszadók többsége törekszik a lehető legközvetlenebb kapcsolat kialakítására a vásárlókkal, mivel a személyes, közvetlen kapcsolat lojálisabb ügyfeleket eredményez. Azokban a vállalkozásokban, ahol a gasztronómiai szolgáltatás (beleértve az éttermet, a kóstolóhelyet és/vagy a szálláshelyet) még nem elérhető, a cél ilyen szolgáltatás létrehozása. Az ügyfélelégedettséget a válaszadók szintén meghatározott célként jelöltek meg.

8) Társadalmi célok. Ezek olyan célok, amelyek a társadalommal való különböző formájú elköteleződés kialakítására irányulnak. Az interjúk során ez az elköteleződés két szempontból vált láthatóvá. Egyfelől kifejeztekék a társadalom és a helyi hálózatok támogatásának szándékát, másfelől pedig hangsúlyozták a különböző borvidékek hírnévének növelésének célját is.

Astrachan (1988) rámutatott, hogy a családi vállalkozás és a működési körzetét alkotó helyi közösség szorosan összekapcsolt. A vállalkozás családi jellegétől függ, hogyan alakulnak a helyi környezettel való kapcsolatai.

Amennyiben a családi vállalkozások tisztában vannak környezetük által kínált erőforrásokkal, azok társadalmi és gazdasági fejlődésükre fordíthatók. A helyi környezetbe való integráció és a közösséggel való együttműködés befolyásolja az üzleti döntéseket. A helyi környezet azonban nem csupán az a helyszín, ahol a vállalkozás működik, hanem az is a hálózat (boltok, értékesítési pontok, éttermek stb.), amelyben a vállalkozás tevékenykedik. Ebben a tekintetben a vállalkozások törekszenek a helyi beszállítók érdekeinek figyelembevételere is. „Mindenhol próbálunk figyelembe venni a helyi sajátosságokat… helyi kézműves söröket, pálinkát, sőt olyan gyümölcslevet is értékesítünk, amely nem a mi termékünk.” (B5) A magyar családi borászati szektorban működő családi vállalkozások példafolgú szolidaritást mutatnak az együttműködés terén. Az összes vizsgált borvidéken láttunk a versenytársakkal való együttműködés kiemelkedő példáit. Az ilyen célok közé tartozik a közös vendéglátás/borvidék népszerűsítése, valamint az infrastruktúra megosztása.

Az elmúlt évtizedben Szekszárd volt az egyik első borvidék, amely megmutatta, hogyan lehet közösen gondolkodni és közös projekteket megvalósítani: például közös kóstolási eseményeket szerveztek, és létrehozták a Szekszárdi Palackot is, amely egy közös platformon gyűti össze a helyi fajtákat és termelőket.

A panhalmi borvidéken a PH-Value egy együttműködés eredménye: „A PH-Value létrehozásának célja a borvidék neve megtiszteltetése volt, valamint mások borjainak minőségének javítása, a kölcsönös tudásbővítés, és egy olyan termék az asztalra helyezése, amelyhez mindenki, a panhalmi főszentpéteri emlegetett abbágytól a legkisebb pincészig, hozzájárulhat a nevével.” (B5) A Tokaji Bortermelőket Szövetséget az 1860-as években alapították, amelyet az 1990-es rezsimváltás után keltettek életre. A Tokaji Borlovagok Egyesülete szintén folytatja a helyi hagyományt, fő céljuk pedig a tokaji bor világszerte népszerűsítése; erre külföldi újságírókat és hírességeket rekrutálnak borlovagokként, hogy Tokaj borjainak nagykövetként szolgáljanak. A Tokaji Borbarátnők Egyesülete közös palackot is létrehozott. A Somló Superior a somlói borvidék pincészai közötti együttműködés eredménye: ez a beschermelt eredetű somlói bor kizárólag biológiai módon termesztett szőlőből készíthető – ami egyedülálló jellemző Magyarországon. 9) A természeti környezettel szembeni felelősségteljes magatartás célkitűzései.

Az alapító személyes értékei alapvető fontosságúak a környezettel való kapcsolat meghatározásában, és ez akár a vállalat pénzügyi érdekeit is felülírhatja. „Nem a legjobb szántókat vásároljuk, hanem inkább kisebb gyepterületeket, amelyek talán nem olyan értékesek, de így védjük meg ezeket a területeket. Megpróbáljuk megőrizni őket abban, amilyenük van, nem műveljük őket, megőrizjük a természetes állapotukban, csak csakosan nyírjuk őket.” (B20) A környezeti hatások csökkentésének célja a borpalackok tekintetében is kiemelt fontosságúvá vált. A megkérdezett családi vállalkozások egyike minőségi bulk borot kínál fogyasztói számára csavaros (swing top) palackokban.

Az innováció iránti hozzáállást erősen hangsúlyozták a környezeti felelősségvállalás célkitűzéseivel kapcsolatos kérdésekre adott válaszokban. „Vagy az időjárás-előrejelzés: most már elérhető információ arról, hogy mikor kell permetezni. Ha ezzel egy permetezési ciklust is meg tudunk spórolni, az a környezeti károk csökkentésének egy másik módja. És ehhez mi kell megint? Pénz egy olyan meteorológiai állomás megvásárlásához, amely méri a páratartalmat, és különböző alkalmazásokat használ, hogy megmondja, mikor kell permetezni.” (B21) A természeti környezettel kapcsolatban fontos megemlíteni a környezeti felelősségvállalás potenciális versenyelőnyét is. A meginterjúzott vállalkozók többsége jelezte, hogy például Ausztriában számos borász felismerte, hogy a biológiai termesztésre való áttéréssel elkülönülhetnek a tömegtől, ami versenyelőnyt biztosíthat nekik a termékeik magasabb áron történő értékesítése révén.

A nyugatibb országokban működő termelők egyre inkább alkalmaznak környezetbarát gyakorlatokat, és a rendkívül versenyző borpiacon a környezeti normáknak való megfelelés kiemelt fontosságú.

A válaszadók megjegyzették, hogy tapasztalataik szerint a környezetvédelmi szempontok és a biogazdálkodás nem jelentik motivációs forrást a magyar fogyasztók számára.

Azonban azok a magyar vállalkozók, akik céljuk a külföldi piacokra való belépés vagy az értékesítési volumen növelése, elengedhetetlennek tartják a biogazdálkodásra való átállást.

Kutatásunk megmutatta, hogy a környezeti fenntarthatóság és a környezetvédelem fontos célkitűzések a magyar családi pincészetek számára. A környezet megóvása mellett egy olyan nemes célt is találtunk, amely túlmutat az üzleti értelemben vett tevékenységen, és szorosan kapcsolódik a magyar borpiachoz. „Fontos feladatunk van: szaporítóanyagokat kell biztosítanunk és meg kell őriznünk a legjobb Furmint típusokat. Ez egy folyamatos folyamat, ám ez a borvidék erre nem fordít kellő figyelmet, közben pedig a Furmint fajtái kihalnak, és később már nem menthetők meg; ezt nem egyedül, hanem az Esterházy Egyetem współpracyával végezzük.” (B12) 10) Az üzleti hagyományok megőrzése és fenntartása. A megintervált személyek lelkesen beszéltek a családi gyökerekről, a hagyományokról és a helyi kötődés fontosságáról. Érdekes volt látni, mennyire fontos számukra említeni a generációkon átívelő családi hagyományokat, még azok esetén is, amelyek a rendszerváltás után, az 1990-es években alapított pincék. Egyesek fontosnak tartották a szőlőművelési és borművészeti tudás átadását, amelyet az előző generációk örökítettek át nekik, míg másokat a szőlő és a természet iránti tudás és szeretet foglalkoztatta. „A mezőgazdasági szempont bennem volt, de nekem a szőlő a bort jelenti... akár egy művészi családban, ahol az egyik varázsló lesz, a másik hegedűs, a harmadik pedig talán a cirkuszba megy; az alapok hasonlóak, még ha különböző szinteken teljesen eltérőnek is tűnhetnek, a vonzódás mégis megmarad bennünk.” (B6) Végül fontos megemlíteni az etika és az őszinteség kérdését is, amely a jövőbeni tevékenység természetes részeként jelent meg, annak ellenére, hogy ez nem deklarált célkitűzés.

A családorientált nem gazdasági célok elemzése

A család nem gazdasági céljai az értékrendjét és nem gazdasági szándékait tükrözik, amelyek elsősorban a család érdekeit szolgálják. Ebből a kategóriából három csoport különíthető el. 1) A FIBER-skálán (Berrone 2012) szereplő társfordalomilag-emocionális gazdagodással kapcsolatos célok közül az azonosított öt dimenzió közül az interjúk során három olyan célként jelent meg. Az első dimenzió az (a) családi kontroll és befolyás, azaz a családi érdekek megőrzése. Chua et al. (1999) szerint a családi és a nem családi vállalkozások közötti egyik kulcsfontosságú különbségválasztó jellemző a családtagok által a stratégiai döntéshozatal felett gyakorolt kontroll: a család és/vagy a tulajdonosok vágya a teljes kontroll megtartására a vállalat felett. A családi kontroll megtartásának célkitűzése az összes vizsgált vállalkozásnál megfigyelhető volt. Kiemelték a menedzsment kiszervezését is, de ez általában nem jelent valódi opciót. Ez a vizsgált vállalatok méretéből vagy a vállalatokban dolgozó családtagok számából adódhat, azaz nincs jogoslatos indoka a külső szereplők stratégiai döntéshozatalba való bevonásának. Egy vállalatnál megkísérletezték egy nem családi tagból álló menedzser felvételét, de ez is rövid időn belül kudarcot vallott: „Nemrég felvettünk egy kollégát az operatív menedzsment feladatok átvételére, de gyakorlatilag három hónapon belül nem sikerült.... Ketten közöttünk láthatatlan kötelék van, és ez működik. Az azonosságán túl, hogy ő nyilván az apám, nagyon jó barátok is vagyunk. Nagyon hasonlóan látjuk a dolgokat, és az, hogy képes volt megtanítani azt a világnézetet, amire szükségem van, az az egyik legnagyobb siker.” (B5) A második dimenzió (b) a családtagok azonosulása a vállalattal, amelyet a jó hírnév megőrzésének kifejezett céljaként határoznak meg.

A FIBER-skála második dimenziója azt mutatja, hogy a család azonosul a vállalattal. Sok kutató arra a következtetésre jutott, hogy a vállalat és a család közötti összefonódás teszi egyedivé a családi vállalkozásokat. A tulajdonosi körben lévő család identitása elválaszthatatlan a vállalattól, így a cég gyakran a család „kiterjesztéseként” jelenik meg (Bingham et al. 2011). A család hírneve és imidzse szintén kiemelten fontos, mivel a termék gyakran a család nevét viseli. „Azt akarom, hogy ez a sz@r legyen rendesen jó, mert beleírtuk a nevünket ebbe a történetbe.” (B5) A családi hírnév megőrzése a társadalmi tisztelet alapját képezi.

Az üzleti körökben uralkodó képzés, valamint a családi név elismertettsége szintén kiemelten fontos. „Valójában minden egyes borpalack esetén emlékeztetem magam arra, hogy az apai családom neve kerül rá. Nincsenek fiaim, így a név mádon másképpen nem maradhat fenn. A minőség rendkívül fontos; valóban minden szempontból a legjobbat szeretném palackozni, ezért alapvető, hogy mire kötjük a nevünket.” (B17) A FIBER-skála ötödik dimenziója (c) a családi kötelékek dinasztikus átmeneteken keresztüli megújítását jelenti, amely a vállalkozás következő generációra való hagyásának szándékára utal. Zellweger és Astrachan (2008) a transzgenerációs fenntarthatóságot a szociálisan-emocionális vagyon központi elemeként tekintette. Ebben az értelemben a dinasztia fogalma releváns a döntéshozatali kontextusban. A kutatások rámutattak, hogy a vállalkozás következő generációra történő átadási szándéka a családi vállalkozások egyik legfontosabb célkitűzése (Zellweger–Kellermanns 2011). Az vezetői hosszú távú gondolkodás egyik indikátora a generációs váltás szándéka. A hosszú távú gondolkodás magában foglalja a hosszú távú befektetések hajlandóságát, a bizalomra épülő kapcsolatok kiépítését, a közösségbe való beágyazódást, valamint az üzleti hírnév építését (Le Breton-Miller 2016).

A végrehajtott 21 interjúból 20 esetben a generációs váltás szándéka egyértelműen meghatározott célként jelent meg. „Akik a szemekkel dolgoznak, csak hosszú távúak lehetnek.” (B5) Egy esetben egy olyan családi alkotmányt találtunk, amelyet a tulajdonjog, a kötelességek és az öröklés kapcsán dolgoztak fel. Volt egy olyan esetünk is, amelyben azt tapasztaltuk, hogy a holding vállalat (a legtöbb esetben ezek családi cégcsoportok voltak) tulajdonosa egyáltalán nem volt hajlandó megosztani családjával a borászat hosszú távú jövőjével kapcsolatos gondolatait. „Akinek 65 éves korában még nem kezd el gondolkodni a vállalkozás lassú átadásán, az a csődre van ítélve. És nálunk, körülbelül hetven éves kor körül, nem hiszem, hogy az apámnak valaha is átgondolta volna – legalábbis sosem ültünk le megbeszélni, hogy well, a gyerekek közül ki veheti át valamit?”

„Így kell csinálni, tudja vagy nem tudja megtenni?” (B2) A családi vállalkozások hajlamosabbak nagyobb figyelmet fordítani a víz- és talajmegőrzésre, valamint az energiahatékonyságra, mint a nem családi vállalkozások (James 1999). „Ha azt is szeretné, hogy ezt formájában tovább adják gyermekeinek és unokáinak, akkor gondolkodni kell. Ha túltáplálja a talajt, ha úgy használja a műtrágyát, mint az ételsót, akkor az unokái mit fognak termeszteni azon a földön? Aki így gondolkodik, hosszú távon nem pusztítja el leszállásai jövőjét.” (B19) A hosszú távú fenntarthatóság szempontjából fontos, hogy a vállalkozást átadó generáció és az azt átvevő generáció egyaránt közös céllal tekintjen a családi vállalkozás közös működtetésére:

Több válaszadó is említette azt a problémát, hogy a családi vállalkozás a második generációtól kezdve már nem feltétlenül képes több családot is eltartani: „A családi vállalkozások jövedelmi szempontból nem terjeszthetők ki végtelenül, így nem tud mindenkit eltartani.” (B12) 2) A családi harmónia megőrzésének célja. A Taiguri és Davis (1992) által kidolgozott Három Kör modell három dimenziója a család, az üzlet és a vagyon triádját, valamint azok egymással való metszeteit foglalja magában. Az egyik szerző, Davis (2014) a Három Kör modellre alapozva egy családi vállalkozás-fenntarthatóság triple modelljét is kidolgozta. Az első három generációt felvetső tanulmányok azt mutatják, hogy a hosszú távú sikert magyarázó három tényező: a családi vagyon növelése, a hasznos készségek (tehetség) fejlesztése, valamint az egység megőrzése. A három dimenzió hatékony menedzsmenttel, megfelelő tulajdonosi és irányítási struktúrákkal, valamint a vállalkozás építéséhez szükséges erőforrások (pénzügyi források, reputáció, tehetség, erős szövetségesek) rendelkezésre állásával érhető el. A családi egység és harmónia kialakításának célját a mi tutkimásunk is hangsúlyozza. Az interjúk során a családi lojalitás és támogatás fontossága alapvető témaként emelkedett ki. 3) Borászati képzés a családtagok számára. A család nem gazdasági harmadik kategóriája a következő generációhoz kapcsolódott, és részben az oktatás, valamint a következő generáció számára megteremtett vagy megteremtendő lehetőségek tekintetében nyilvánult meg. A gyermekek készségeinek fejlesztése és a gyermekek számára vállalkozási lehetőségek megteremtése minden esetben egyértelmű cél volt.

A családi vállalkozásokban döntő jelentőségű a meritokrácián alapuló kiválasztás, függetlenül attól, hogy a menedzser családtag-e vagy sem. Azonban a közös szocióemocionális vagyon és az érzelmi kötődés miatt egy jól koulzott, az alapító családból származó vezető alkalmasabb lehet egy családi vállalkozás irányítására. Az ilyen utódok gyakran évekig felkészülnek és képzések alatt állnak, mielőtt ténylegesen megteljesülne a generációs váltás (Miller 2007). Amennyiben nem áll rendelkezésre a fent említett vezetői készségekkel rendelkező utódnak, a vállalat egyben növekszik és egyre összetettebbé válik, a legfelsőbb pozíciót gyakran már nem családtag tölti be. A nem családi menedzserek olyan pénzügyi prioritások mentén hozhatnak döntéseket, amelyek veszélyeztethetik a családi vállalkozás fenntarthatóságát (James 1999).

Tapasztalataink alapján rendkívül fontos, hogy az első generáció felkészítse a következő generációt. Fontos, hogy a következő generáció is jól koulzott fiatal borászként dolgozzon a családi vállalkozásban, gyakran külföldön is tapasztalatot szerezve.

A második generációs borászok inkább az lehetőségek megteremtéséről beszélnek, mintsem a szakmai oktatás fontosságáról. Volt egy harmadik generációs interjúalanyunk, aki egyáltalán nem hitte volna fontosnak a tanulmányozást a jó bor készítése szempontjából, inkább a marketing és a menedzsment készségek fontosságába vetett bele másabb hitet. „A szőlőművelés kertészeti, biológia-orientált szakma, a borművészet inkább a kémia feladata... határozottan előnyös, ha valakinek van ebben a területben diplomája; ha valaki évekig, évtizedekig képzi magát, önmagán tanulva, ugyanilyen jó borász lehet, mint a magasabb végzettségű kollégák.” (B9) Azonban a tapasztalati tanulás fontosságát és a modellt nagyon fontos célként tekintették. „Nos, ősz sejak nagyon fiatal korától tanítom neki az illatokat. Már ott volt a szőlőben vagy a pincében, így ez számára természetes közeg. A múltkor azt mondta: 'Anya, nem fogok borász lenni, mert nagyon sok munka, inkább óvodónő leszek.' Én azt mondtam, az is nagyon jó. De még mindig úgy gondolom, hogy 18 éves korára képes lesz bort készíteni.” (B17) Egyéni célok elemzése: A modell (1. ábra) alapján adatanalízisünk második körében az egyének céljait is megvizsgáltuk. Sok esetben megfigyeltük, hogy az egyén és a család céljai azonosak: átfedik egymást. A gazdasági célok között az első generáció tagjai a hitel és a banki kölcsönök elkerüléséről beszéltek, míg a fiatalabb generáció számára fontos volt a szülői anyagi függetlenség elérése.

Az első generáció esetében a generációs váltás szándéka hangsúlyosabb volt, míg a második generáció számára ugyanaz a téma lehetőségként jelent meg.

A két fiatal, harmadik generációs válaszadó elsősorban önmegvalósítási céljaikról beszélt, amelyeket főként egy új termék vagy termékcsalád innovációja, létrehozása, illetve annak potenciális létrehozása jelentett számukra. Számukra a hosszú távú orientáció, valamint a vállalati és családi kérdések még nem álltak a középpontban.

A termékinnovációs célok a második generációs családtagok számára is fontos hangsúlyt kaptak, akik elsősorban borászként dolgoznak. A filantrópia az olyan ügy vagy intézmény támogatását foglalja magában, amely fontos az irányító és/vagy tulajdonos család számára, vagy akár egy alkalmazott számára is: ezek közé tartozik egy tulajdonos kedvenc sportcsapat vagy klub támogatása, jótékonysági szervezetek támogatása, jótékonysági bor-aukvciókon való részvétel, illetve kisebb vagy nagyobb összegű ösztönző, adomány vagy szolgáltatás nyújtása helyi iskolák vagy közösségek számára. „Én inkább a természetvédelem felé hajlokok, míg nagypapám inkább az iskolák, conventusok és kórházak támogatása felé.” (B20) A hírnév fenntartása vagy építése minden generáció számára kiemelten fontos, mivel a legtöbb esetben a termék a család nevét viseli.

Eredmények és megvitatás

Eredményeinket a kutatási kérdések sorrendjében mutatjuk be. Az első kutatási kérdés a célok azonosítására irányult, amelyeket a Basco-modell alapján strukturáltunk. Megkülönböztettünk gazdasági és nem gazdasági célokat, valamint vállalati és családorientált célokat is. Ezeket a célokat az 4. táblázatban foglaltuk össze.

Az „új” dimenziók (2. táblázat), amelyeket a Basco-kérdőív mérés alapján fejlesztettünk ki, rövid-, hosszú távú, valamint fenntartási (stewardship) célokat különböztetnek meg.

A második kutatási kérdés megválaszolása érdekében nem csupán a fent megjelölt módon csoportosítottuk az eredményeket, hanem saját modellünk alapján rövid-, hosszú távú és állandó célokat is megkülönböztettünk. Ez szükségessé vált, mivel az interjúk alapú kutatásunk lehetővé tette a célok mélyebb megértését is.

Az eredményeket az 5. táblázatban foglaltuk össze.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Gazdaságközitudat nélküli

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Eredményeink azt mutatták, hogy miután részletesen elemeztük az adatokat – beleértve a gazdasági és nem gazdasági célok közötti megkülönböztetést –, fontos volt meghatározni a célok időbeli jellemzőit. Ennek megfelelően három kategóriát hoztunk létre: rövid távú, hosszú távú és állandó célokat.

Eredményeink azt is megmutatták, hogy a vállalati, a családi és az egyéni célok között van átfedés, ami rendkívül fontos a vállalati teljesítmény és hatékonyság szempontjából.

(1) Üzleti orientációjú célok: a. Rövid távú célok, amelyek közvetlen hatással lehetnek a gazdasági teljesítményre. b. A hosszú távú célok elsősorban a fejlesztéssel kapcsolódnak. A vizsgált összes vállalatnál a minőségorientált termékfejlesztés prioritást élvezett. Emellett megjelenett a technológiai fejlődés célkitűzése, a különböző vendéglátó egységek fejlesztése, valamint az értékesítési struktúra megerősítésének vagy megváltoztatásának szükségessége – bár eltérő összetevőkkel. Ez utóbbi általában a HORECA irányú export növelését jelentette.

(2) Családorientációjú célok:

Egy család céljai állandóak, ami azt jelenti, hogy azok egyszerre rövid- és hosszú távúak. Az állandó célok egy érték vagy értékrend kumpulanjából fakadó meggyőződésekre épülnek, így nem változnak, vagy csak ritkán. Egy család állandó céljai azt jelentik, hogy

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Mivel nem adta meg a fordítandó szöveget, kérjük, másolja be az angol nyelvű szöveget, hogy elvégezhessem a kért fordítást a megadott szigorú szempontok alapján.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

A vállalkozások életciklusának változása lassabb folyamat, azonban ezzel együtt a célok is változnak. A családi vállalkozások esetében nemcsak az üzleti tevékenységben és a tulajdonviszonyokban következik be változás, hanem a család életciklusában is. b. Kutatásaink azt mutatják, hogy a családi szinten a célokkal kapcsolatos eredményeket leginkább a különböző generációk szociálémisztikai tényezői és azok mértéke befolyásolja. c. Egyéni szinten az alapítóhoz kapcsolódó erőforrások (főként a humán és a szociális tőke) jellemzői rendkívül fontosak, ugyanakkor a többi családtag értékei, generációs hátterük és innovációs hajlandóságuk is jelentős súlyt nyernek.

A célok multidimenzionális jellegén kívül fontos felismerni, hogy a szervezeti célok szorosan összefüggésben állnak más szintű célokkal, beleértve az egyéni és a családi célokat is (Kotlar et al. 2018).

Összességében széles skálán terjedő egyéni és családi célokat azonosítottunk. Azonban a vállalkozásorientált célok között teljesen hiányoznak a szervezeti változás bármely aspektusával kapcsolatos célok. A válaszadók semmilyen külső, menedzsmentális vagy professzionális társasági kormányzási célt nem fejeztek ki, még azon esetekben sem, ahol kifejezett növekedési és terjeszkedési célokról volt szó.

Konklúziók

Kutatásunk és tanulmányunk célja a családi vállalkozások célkitűzéseinek elemzése volt, részben Basco modelljén, részben pedig fentebb leírt modell alapján. Megválaszoltuk azt a kérdést, hogy milyen rövid- és hosszú távú vállalati, családi és egyéni célokat tűznek ki a magyarországi borpiaci családi vállalkozások, valamint megvizsgáltuk a generációk céljainak eltérésének mértékét. Emellett törekedtünk arra is, hogy feltárjuk azokat a jellemzőket, amelyek befolyásolhatják e célok megvalósulását.

Fontos megérteni az érdekelt felek gazdasági és nem gazdasági céljait, amelyek meghatározzák a családi vállalkozások működését, mivel ezek közösen befolyásolják a stratégiát és a teljesítményt.

Kutatásunk megerősítette a családi vállalkozásokról szóló tudásunk bővítéséhez szükséges különböző keretrendszerek alkalmazásának értékét, mivel ezek mélyebb és átfogóbb adatokat és ismereteket nyújtanak.

Összességében a mélyebb megértés érdekében érdemes a családi vállalkozások célkitűzéseinek komplex rendszerét egyéni, családi és vállalati szinten is megvizsgálni.

Mindazonáltal a teljesítmény és a siker értékelésekor a teljes vállalatot kell figyelembe venni.

Kutatásunk megerősíti a longitudinális vizsgálatok hasznosságát, mivel Magyarországon az első két generáció már szemlélteti azokat a problémákat és kihívásokat, amelyek a szakirodalomban leírt, jól meghatározott célok hiányából fakadnak. Ezek közé tartozik a tervezetlen vagy nem megfelelően tervezett generációs váltás, a családi konfliktusok vagy a felelősségátadásgal kapcsolatos problémák, míg a professzionális társasági kormányzási tervezés hiánya komoly akadályt jelenthet a családi vállalkozások fejlődésében.

Végül fontos megjegyezni, hogy a mintánkban szereplő családi borászok száma korlátozhatja az eredményeink általánosíthatóságának mértékét.

Munkánk több módon is hozzájárul a menedzsment irodalomhoz: különösen a családi vállalkozások megértéséhez tesz'])); tudásunk szerint Magyarországon eddig nem készült ilyen mélységű, célrendszerekre fókuszáló kutatás.

Irodalomjegyzék

Astrachan, J. H. 1988. Family Firm and Community Culture. Family Business Review 1(2), 165−189.

Basco, R. 2017. Where do you want to take your family firm? A theoretical and empirical exploratory study of family business goals. BRQ Business Research Quarterly ACEDE 20(1), 28−44.

Berrone, P.−Cruz, C.−Gomez-Mejia, L. R. 2012. Socioemotional Wealth in Family Firms: Theoretical Dimensions, Assessment Approaches, and Agenda for Future Research. Family Business Review 25(3), 258−279.

Bingham, J. B.−Dyer, W. G.−Jr. Smith, I.−Adams, G. L. 2011. A stakeholder identity orientation approach to corporate social performance in family firms. Journal of Business Ethics 99(4), 565−585.

Cennamo, C.−Berrone, P.−Cruz, C.−Gomez-Mejia, L. 2012. Socioemotional Wealth and Proactive Stakeholder Engagement: Why Family-Controlled Firms Care More About Their Stakeholders. Entrepreneurship Theory and Practice 36(6), 1153-1173. Chrisman, J. J.−Chua, J. H.−Pearson, A. W.−Barnett, T. 2012. Family Involvement, Family Influence, and Family-Centered Non-Economic Goals in Small Firms. Entrepreneurship Theory and Practice 36(2), 267-293.

Chua, J. H.−Chrisman, J. J.−Sharma, P. 1999. Defining the family business by behaviour. Entrepreneurship Theory and Practice 23(1), 19−39.

Cox, M. J.−Paley, B. 1997. Families as system. Annual Review of Psychology 48, 243-267.

Csákné Filep, J. 2012. Family Business or the Recipe for Profit Without Profits. Valóság 55(7), 37−44.

Davis, J. A. 2014. Family Enterprise Sustainability. https://johndavis.com/familysustainability/, letöltve: 25.11.2021. De Massis, A.−Kotlar, J.−Mazzola, P.−Minola, T.−Sciascia, S. 2016. Conflicting selves: family owners’ multiple goals and self-control agency problems in private firms.

Entrepreneurship Theory and Practice. https://doi.org/10.1111/etap.12257.

Friedland, R.−Alford, R. R. 1991. Bringing society back in: symbols, practices, and institutional contradictions. In Powell, W. W. DiMaggio, P. J. (eds.). The New Institutionalism in Organizational Analysis. Chicago, IL: University of Chicago Press, 232−263.

Gersick, K. E.−Davis, J. A.−Hampton M. M.−Lansberg, I. 1997. Generation to generation. Life cycles of the family business. Boston, MA: Harvard Business School Press.

Habbershon, T. G.−Williams, M. L. 1999. A resource-based framework for assessing the strategic advantages of family firms. Family Business Review 12(1), 1–25.

Heidrich, B.−Vajdovich, N. 2021. Quo vadis? A családi vállalkozások összetett célrendszerének elemzése. Vezetéstudomány / Budapest Management Review 52(11), 13–27.

James, H. S. 1999. Owner as Manager, Extended Horizons and the Family Firm.

International Journal of the Economics of Business 6(1), 41−55.

Kása, R.−Radácsi, L.−Csákné Filep, J. 2019. Definitional operationalisation of family enterprises and estimation of their share in the SME sector in Hungary. Statisztikai Szemle 97(2), 146–174.

Kotlar, J.−De Massis, A. 2013. Célkitűzés családi vállalkozásokban: céldiverzitás, szociális interakciók és a kollektív elköteleződés a családközpontú célek iránt. Entrepreneurship Theory and Practice 37(6), 1263–1288.

Kotlar, J.−De Massis, A.−Wright, M.−Frattini, F. 2018. Szervezeti célok:

Antecedensek, formálási folyamatok és implikációk a vállalati viselkedésre és teljesítményre vonatkozóan.

International Journal of Management Reviews 20, S3–S18.

Kotlar, J.−Fang, H.−De Massis, A.−Frattini, F. 2014. Profitabilitási célok, kontrollcélok és a családi, valamint a nem családi vállalkozások kutatás-fejlesztési beruházási döntései. Journal of Product Innovation Management 31(6), 1128–1145.

Le Breton-Miller, I.−Miller, D. 2013. Szociálisan-érzelmi vagyon a családi vállalkozások életciklusán keresztül: egy megjegyzés a „Family Business Survival and the Role of Boards” című műhöz.

Entrepreneurship Theory and Practice 1042-2587, 1391–1397.

Le Breton-Miller, I.−Miller, D. 2016. Családi vállalkozások és a fenntarthatóság gyakorlata: egy kontingencia-elméleti megközelítés. Journal of Family Business Strategy 7(1), 26–33.

Miller, D.−Le Breton-Miller, I.−Lester, R. H.−Cannella, A. A. 2007. Valóban kiemelkedő teljesítményűek a családi vállalkozások? Journal of Corporate Finance 13(5), 829–58.

Miller, D.−Le Breton-Miller, L. 2011. Governance, szociális identitás és vállalkozói orientáció a szűk tulajdonkörű, nyilvános társaságokban. Entrepreneurship Theory and Practice 35(5), 1051–1076.

Salvato, C. 2004. A vállalkozásképesség előrejelzői a családi vállalkozásokban. The Journal of Private Equity 7(3) 68–76.

Sciascia, S.−Mazzola, P.−Kellermanns, F. W. 2014. Családi menedzsment és profitabilitás a magán tulajdonú családi vállalkozásokban: a generációs szakasz és a szociálisan-érzelmi vagyon perspektívájának bevezetése. Journal of Family Business Strategy 5(2), 131−137. Stewart, A. 2003. Segítsünk egymásnak, használjuk egymást: a családi vállalkozás antropológiája felé. Entrepreneurship Theory and Practice 27, 383–396.

Szepsy n.a. Családunk az 1500-as évektől termel Tokajban borokat. http://www.szepsy.hu/, lekérve: 25.11.2021.

Tagiuri, R.−Davis, J. 1992. A sikeres családi vállalkozások céljairól, Family Business Review 5, 43-62.

Tóth, J. 2012. A tudás alkalmazása a szőlőművelésben és a borművelésben Magyarországon (tapasztalatok egy empirikus felvétel alapján). Gazdálkodás 56(1), 49−57. Williams, R. Jr.−Pieper, T.−Kellermanns, F.−Astrachan, J. 2018. Családi vállalati célok és azok hatása a stratégiára, a családra és a szervezeti viselkedésre: áttekintés és kutatási agenda. International Journal of Management Reviews 20, S63−S82.

Zellweger, T. M.−Astrachan, J. 2008. A vállalati tulajdonlás érzelmi értéke kapcsán. Family Business Review 4(4), 347–363.

Zellweger, T. M.−Kellermanns, F. W.−Chrisman, J.−Chua, J. 2011. Családi kontroll és a családi vállalkozások értékelése családi vezérigazgatók által: a transzgenerációs kontroll szándékainak jelentősége. Organization Science 1, 1−36.

Zellweger, T. M.−Nason, R. S.−Nordqvist, M.−Brush, C. G. 2013. Miért törekszen a családi vállalkozások nem pénzügyi célokra? Szervezeti identitás-perspektíva. Entrepreneurship Theory and Practice 37, 229−248.

A szerzők

  • Nóra Vajdovich
  • Balázs Heidrich
  • Szilárd Németh
  • Krisztina Németh

A szöveget automatikusan nyertük ki a PDF-ből; a táblázatok, ábrák és a pontos tördelés a lapszám PDF-változatában láthatók.