← Összes podcast
2021/2. lapszám · Munkaerőpiac, oktatás, HR Vezércikk

Hallgatói vélemények alapján az előadásalapú és az online oktatás összehasonlítása

László Berényi, Nikolett Deutsch

Megjelent: 2021 · Közgazdász Fórum, 2021/2. lapszám · Oldalak: 3–21

„Képernyő vagy előadóterem? Mit gondolnak a hallgatók az online oktatásról?”

Meghallgatom a podcastot

Bővebb beszélgetés · 10 perc
HU EN A podcast nyelve: magyar · EN: az angol változat még nem készült el
0:00-9:42

Megjelent: 2021 · Közgazdász Fórum, 2021/2. lapszám · Oldalak: 3–21

A teljes cikk HU EN

OJS ↗ A teljes lapszám (PDF) ↗

Ez a magyar szöveg az eredeti angol nyelvű cikk gépi fordítása, helyi mesterséges intelligenciával készült. Mérvadó az eredeti: az eredeti (angol) cikk

Közgazdász Fórum · 2021/2. lapszám · 3–21

Hallgatói vélemények alapján az előadásalapú és az online oktatás összehasonlítása

Absztrakt. Az online és a hibrid (blended) oktatás már hosszú ideje az oktatási rendszer megújításának középpontjában áll. A Covid-19 pandémia miatt az online oktatás elkerülhetetlenné vált. Az elmúlt semeszterek tapasztalatai lehetővé teszik az online oktatás értékelését, valamint a jövőbeli, az előadásalapú és az online oktatás előnyeit ötvöző stratégiák felülvizsgálatát. A kutatás célja, hogy a hallgatói elégedettség megértésén keresztül hozzájáruljon a magyarországi gazdaságtudományi felsőoktatási hallgatók körében tapasztalható online oktatás értékeléséhez. A vizsgálatok az előadásalapú és az online oktatást hasonlítják össze. A fő vizsgálati területek a tanulással töltött idő, az időmenedzsment hatásai, a tanterv megértése, valamint a többi hallgatóval és a pedagógusokkal való interakció. Az előadásalapú és az online oktatás összehasonlítása érdekében egy önkéntes, önszervezett online kérdőívet dolgoztunk ki. Az elemzéshez különböző egyetemek 345 magyar gazdaságtudományi hallgatójából álló nem reprezentatív mintát használtunk fel. A kérdőíves vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy az online oktatás nem képes helyettesíteni a hagyományos, előadásalapú tanulást. A hallgatók úgy élik meg, hogy az online oktatás során a vizsgák könnyebbek, és az órák követése az időbeosztással egyszerűbb, azonban a tudásszintre gyakorolt hatása az előadásalapú oktatáshoz képest elmarad. Figyelemre méltó, hogy az órák élvezettségének és a többi személlyel való kapcsolatnak köszönhetően az előadásalapú részvétel az irányadó. A tanulmányi szint szerinti eredmények megerősítik, hogy az online oktatást a mesterképzésen részesülő hallgatók jobban preferálják, mint az alapképzésen részesülőket. A klaszteranalízis egy olyan hallgatócsoportot emelt ki, amely szinte minden szempontból az online oktatást részesíti előnyben. Ezek a hallgatók úgy élik meg, hogy ők és a rendszer is a legkészülőbb állapotban vannak az online oktatáshoz.

Kulcsszavak: online oktatás, előadásalapú oktatás, gazdaságtudományi oktatás, COVID-19

Bevezetés

A COVID-19 járvány kétségtelenül megváltoztatta a tanítási és tanulási folyamatokat. Az online módszerek hatékonysága nyilvánvalóvá vált, azonban a válság enyhülése egy átalakuláshoz vezetett. Mind a személyesen résztvevős, mind az online oktatásnak megvannak az előnyei és korlátai. A hibrid oktatási forma megfelelhet az érintett csoportok elvárásainak, azonban több kérdést is felvet. A szabályozáson túl a tanári és a hallgatói készenlét kritikus fontosságú. Tekintettel az online tanulásra való átállás kihívásaira, például a technológiai elfadás problémáira, a tanulási folyamat még csak a kezdetén állunk. PhD, Dr. Habil., docens, Miskolci Egyetem, e-mail: [email protected]. 2 PhD, Dr. Habil., docens, Corvinus Egyetem, e-mail: [email protected].

A hibrid oktatási forma megfelelhet az érintett csoportok elvárásainak, azonban több kérdést is felvet. A szabályozáson túl a tanári és a hallgatói készenlét kritikus fontosságú. Tekintettel az online tanulásra való átállás kihívásaira, például a technológiai elfadás problémáira, a tanulási folyamat még csak a kezdetén állunk.

A minőségmenedzsment fogalmának alkalmazásával (Szintay 2005) a cél a fogyasztói elégedettség növelése a javított szolgáltatásokon és a továbbfejlesztett folyamatokon keresztül. Természetesen a szükséges erőforrások biztosítása elengedhetetlen. A felsőoktatás esetében nehézkesnek tűnik a „fogyasztó” kifejezés használata, ahogy azt egy termék esetében teszik. A felsőoktatási szolgáltatások fogyasztói nem korlátozhatók kizárólag a hallgatókra. A vállalatok, a helyi és nemzeti közösségek, illetve a kormány egyaránt fogyasztók. Valójában a tanárok és a többi munkatárs is a rendszer fogyasztói. Az online oktatásra való átállás minden ezeket a csoportokat érinti, annak ellenére, hogy érdekeik egymással ellentétben állhatnak.

Az befolyásoló tényezők összetettsége miatt egy átfogó elemzés és értékelés egyetlen tanulmány keretein túlmutat. A hallgatói vélemények hangsúlyozása kiemelten fontos a jövőbeni feladatok és kihívások meghatározása szempontjából. Emellett a következtetések szélesebb alkalmazási körrel rendelkeznek, mivel a munka világát is online irányok, így az online oktatás sikere a jövő munkaerőjének felkészítését jelenti.

Az oktatás formái

Annak ellenére, hogy a COVID-19 járvány miatt az online oktatás hirtelen mindennapossá vált, hangsúlyozni kell, hogy bizonyos erőfeszítéseket már jóval korábban megkattintottak. A járvány csupán olyan helyzetet teremtett, amely az online tanulás felé terelt minket. A kudarcok és hiányosságok részben a megfelelő formákról folytatott hosszúvita, valamint az elmúlt évtizedek egyre gyorsuló technológiai fejlődése miatt következtek be. Nincs lehetőség az oktatási módszerek tömeges kipróbálására, ami a hibrid oktatási módszerek és megközelítések sokszínűségének oka is lehet. Ennek ellenére a jelenlegi tapasztalat még nem elegendő a hosszú távú hatások becsléséhez. A jelenlegi fókusz a személyesen résztvevős és az online oktatás hatékonyságán van.

Gupta és Baveja (2014) az oktatás szűkebb és szélesebb jelentésköre közötti különbséget tesznek ki. A szűkebb megközelítés szerint az oktatás az iskolákban és a felsőoktatási intézményekben átadott tudás. Ebben az értelemben az oktatás célkitűzéseit diplomákkal, tanúsítványokkal vagy osztályozással mérik. A szélesebb jelentés az élethosszig tartó folyamat, amely magában foglal minden olyan tapasztalatot, tudást és bölcsességet, amelyet az egyén élete különböző szakaszaiban, különböző formák és csatornák révén szerez.

Az oktatás formái számos módon csoportosíthatók. Gupta és Bajeva (2014) az oktatás módjainak a következők: * Informális oktatás: a tudás megszerzése tudatos vagy tudatlan megfigyelés, tapasztalat vagy az otthoni szülőktől, családtagoktól vagy a szélesebb közösségtől történő utánzás útján. * Formális oktatás: jellemzően egy intézmény által, strukturált módon nyújtott oktatás a tanulási célok, a tanulási idő vagy a tanulási támogatás tekintetében. * Nem formális oktatás: a formális és az informális oktatás keveréke; másképp informális módon, formális környezetben. Ide tartoznak azok az oktatási formák, amelyek nem felelnek meg pontosan a formális oktatás definíciójának.

A formális oktatás lehet személy face-to-face (osztályi jelenlét) formájában, amikor közvetlen kapcsolat áll fenn a tanár és a diák között, illetve távoktatás, ha a közvetlen kapcsolat nem biztosítható. A távoktatás eszközei a rendelkezésre álló technológiától függenek. A postai úton küldött leveleket és tankönyveket, a levelezés alapú formákat, majd a CD/DVD anyagokat és interaktív anyagokat felváltotta a webalapú információmegosztás. Az IKT (informatikai és kommunikációs technológia) a mindennapi tanulási élmény elválaszthatatlan részévé vált. Condie és Munro (2007) megállapították, hogy 2007-ben a tanulók körében még nem volt elegendő bizonyíték erre; napjainkban ez már az oktatás bármely szintjén nem okoz problémát.

A tanulási formák értelmezésében konceptuális sokszínűség tapasztalható. Az e-learning, az online oktatás és egyéb kifejezések szinonimának vagy élesen eltérő megközelítésnek tekinthetők. E cikk célja nem a terminológia tartalma üle az áttekintés és az értékelés megadása. A „blended education” (kevert oktatás) egy népszerű forma, amely lefedi a legfrissebb trendeket. A blended learning úgy írható le, mint a strukturált tanulási lehetőségek, amelyek több mint egy tanulási vagy képzési módszert alkalmaznak, az osztálytermen belül vagy kívül; a személyes tanítás és a számítógép által közvetített oktatás kombinációja (Banditvilai 2016). Szűcs és Zarka (2008) szintén hangsúlyozzák a blended education jelentőségét. A hagyományos és az online elemek figyelembevételével a kategorizálás átfogó és gyakorlatias útmutatást nyújt (1. táblázat).

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Online oktatás

Leírás

Nem alkalmaznak online technológiát. Tudásátadás írásban vagy sz{\'a}ndosan történik.

A webtechnológia kiegész{\'i}t{\'i} a hagyom{\'a}nyos oktat{\'a}st. Tartalmaz tanfolyamkezel{\'o} rendszert vagy webalap{\'u} tananyagot. Kombin{\'a}lt online {\'e}s osztatlan tanterv, ahol a tananyag els&#x111or+{\rm e}szben online hozz{\'a}t{\'e}r{\'e}sre kerül. Lehet&#x111 {\'e} webalap{\'u} interakt{\'i}v kommunik{\'a}ció (f{\'o}rumok) is.

A tartalom els&#x1111or+{\rm e}szét{\'e}l a hallgat{\'o}k f{\'e}l{\'e}n online megh{\'a}l{\'a}szolható. Az osztatlan tanterv{\'e}l jellemezett{\'e}l vagy minim{\'a}lis.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Preszencián alapuló és online oktatás

Az online oktatás sajátos helyzetben van, mivel az új technológiák (pl. gyors internetkapcsolat, webkamerák, online tantermek) lehetővé teszik a tanárok és a hallgatók közötti jó minőségű, személyes kapcsolatot, ám a tapasztalatok azt mutatják, hogy ez nem egyenértékű a tantermi jelenléttel. Liguori és Winkler (2020) nem tartják helyesnek, ha az oktatási rendszerek a hagyományos módszereket online oktatással cserélnék fel, ugyanakkor úgy vélik, a távoktatást a lehető leghamarabb fejleszteni kellene. Teymori és Fardin (2020) megállapították, hogy a COVID-19 járvány előtt az online oktatást csupán alternatívaként vagy oktatási segédletként tekintették. Napjainkban komoly erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy ezen oktatási forma világszerte alkalmazhatóvá váljon. Az online oktatás előnyeivel és kockázataival kapcsolatos helyi bizonyítékok, amelyeket online blogokban és tudományos tanulmányokban publikálnak, összhangban vannak egymással. A közös tényezők közé tartozik a jobb időmenedzsment-lehetőség, az információs és kommunikációs technológiák (IKT) használatával kapcsolatos tudáshiány mind a tanárok, mind a hallgatók körében, illetve a megbízható IKT-háttér elérhetősége. Szintén figyelembe kell venni az elektronikus tanulással kapcsolatos bizalmatlanságot is (Ametova–Mustafoeva 2020). A hátrányok az irodalomban általában korlátozásokként jelennek meg. Fazekas et al. (2013) a következő fő tényezőket jelöli meg hátrányként: * Az oktatás személytelenebb, mint a tantermi jelenlét esetén. * Ugyanakkor jelentős szerepet tölt be, különösen a felnőttképzésben; a hallgatók számára nehéz az interakció. * A résztvevők közötti társas kapcsolatok és a informális kommunikáció korlátozott.

* A kezdeti beruházási költség és a tartalmi fejlesztés költsége magas. * Megjelenhet az egyes vezetőknél, csoportoknál vagy egyéneknél jelentős ellenállás, amelynek kezelésére szükség van. * Szükséges az önirányított tanulás kultúrájának elősegítése.

A járvány miatt kényszerű távoktatást vizsgálva Ametova és Mustafoeva (2020) kiemelték az időgazdálkodás tekintetében fennálló fő előnyöket, valamint az előadásokat a korlátoktól mentes hallás lehetőségét. Mupinga (2005) a középiskolás diákok körében az idő és a tér rugalmasságát is előnyként azonosította. Az előnyei és korlátai alapján a hibrid oktatás (blended education) egy érdemes módszer lehet. Paudel (2021) a hibrid tanulás mellett foglal Stellungást, és rámutat arra a szükségességre, hogy az egyetemeknek megfelelő stratégiákat kell alkalmazniuk az online oktatás és a személyes tanítás- és tanulási mód közötti egyensúly megteremtése érdekében. Nepálban végzett kutatások alapján a szerző megállapította, hogy az online oktatás nem váltja fel a hagyományos módszert a preferenciák tekintetében. Büchele (2021) a hagyományos tantermi oktatás mellett érvel a jobb teljesítményre gyakorolt hatása miatt, hangsúlyozva, hogy még a PowerPoint-diavetítések is károsíthatják a teljes figyelmet.

Lothridge et al. (2013) egy fontos aspektusra hívják a figyelmet az oktatással kapcsolatban. Az online megoldások kétségtelenül olcsóbbak, különösen a videóalapú és webes, automatizált tananyagok esetében. Az online oktatás korlátai figyelembe véve, egy megfelelő stratégiával kiegészített (blended learning) megoldások egyaránt hatékonyak és eredményesek lehetnek. A költséghatékonyság fontos a hallgatók és az intézmények számára is, azonban az oktatási rendszer fenntarthatósága kérdésessé válik, ha annak hasznossága csökken. Hew és Cheung (2014) négy pontban foglalták össze a kiegészített oktatás főbb előnyeit: * A hallgatók oktatási igényeinek kielégíthetősége, * A hallgatók közötti kommunikáció fejlesztése (Fazekas et al. 2013 hangsúlyozza, hogy ez személyes jelenlétet igényel), * A hallgatókonkénti átlagos összesített költségek csökkentése, * A tanulási eredmények javítása, valamint az eldropált hallgatók arányának csökkentése. Ismételni kell, hogy az online tanulásnak és a kiegészített oktatásnak hosszú múltja és szélesebb módszertani alapja van, mint annak, amely az elmúlt két évben alakult ki. Előnyeiket nem szabad alábecsülni. Ugyanakkor a pandémia által kényszerített oktatási megoldások gyakran nem tudtak pontosan követni semmilyen módszertant vagy megközelítést. Mind ez csak növeli a tudományágban tapasztalható összezavarodottságot, ami miatt egyre fontosabbá válik az oktatási szakértők számára, hogy a pószt-pandémikus kérdésekre összpontosítsanak.

A témához mint felsőoktatási intézmények menedzsmentoktatóiként közelítünk. Az online oktatás előnyeinek és akadályainak vizsgálata a személyes jelenléttel történő oktatással összevetve hozzájárulhat a tantervek és módszertanok fejlesztéséhez a közel jövőben. Kutatásunk a hallgatókra összpontosít; a tanulmány vizsgálat tárgyát a hallgatók összehasonlító ítéllete veszi, az oktatási formára vonatkozóan a szakirodalomban megjelenő tényezők alapján.

Módszertan és mintavétel

Egy online kérdőívet dolgoztunk ki a felsőoktatási hallgatók véleményének feltárása céljából. Ennek a kutatásnak a célcsoportját a magyar felsőoktatási intézmények üzleti képzéseiben hallgató hallgatók alkotják. A kérdőív a szakirodalmi áttekintés alapján kilenc kérdést tartalmaz a tanulással és a vizsgázással kapcsolatos szempontokról: * A tanulással töltött idő, * A tanterv megértése, * Az napi beosztással való összhang, * Az órák élvezetesessége, * A kapcsolattartás az oktatóval, * A kapcsolattartás a többi hallgatóval, * A kérdésekre és problémákra adott válaszok, * A vizsgasiker (eredmény), * A vizsgázási etika, * A jövőbeli sikerhez való hozzájárulás.

A hallgatókat arra kértük, hogy 5 fokozatú skálán foglalják össze véleményüket: * A személyes jelenlét alapú oktatás sokkal jobb, * A személyes jelenlét alapú oktatás jobb, * Egyforma, * Az online oktatás jobb, * Az online oktatás sokkal jobb.

A megkérdezés tartalmaz továbbá öt kérdést az egyetem, a tanárok, a válaszadók és a hallgatótársak online oktatásra való felkészültségéről. Az értékelés 5 fokozatú skálán mozgik, a „egyáltalán nem” és a „kiváló” között. A csoportosító tényezőként a nem (nő vagy férfi), a tanulmányok szintje (alapképzés vagy mesterképzés), valamint a munkatapasztalat (nincs, csak gyakornoki tapasztalat, van) szerepelt.

A mintát különböző egyetemekről érkező 345 válasz alkotja. A mint repratentativitása nem biztosított; a kutatás pilot tanulmányként tekinthető. Az adatok gyűjtési időszaka 2020. szeptember és 2021. április között volt.

Elvégeztek egy megbízhatósági elemzést a kérdőívet illetően; a 14 értékelő kérdés Cronbach-Alfa értéke 0,843. Az elemek és az összesített pontszámok közötti összefüggéseket az ábrán 2 feltüntetjük.

2. táblázat. A kérdőív megbízhatósági tesztje

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

A kérdéssor mérési szintje lehetővé teszi a gyakorisági elemzést, a táblázatos keresztutazást (crosstabulation), valamint a nem paraméteres varianciaelemzést. A hallgatói vélemények jellegzetes mintázatainak feltárása érdekében clusteranalízis került alkalmazásra. A clusterek szóródásának minimalizálása érdekében Ward módszert (négyzetes euklideszi távolság) alkalmazó hierarchikus clusteranalízist végeztünk. A clusteranalízis az azokra a kilenc kérdésre épül, amelyek az órai jelenlét alapú és az online oktatás összehasonlítására szolgáltak. Mivel a válaszok jelentős, és helyenként magas korrelációs értékeket mutatnak, az adatokra faktoranalízist is alkalmazottunk. A folyamat Pallant (2020) útmutatója alapján készült. A statisztikai teszteket 5%-os megbízhatósági szint mellett számoltuk ki.

Eredmények és megvitatás

Az órai jelenlét alapú és az online oktatás összehasonlítása

A felvételi eredmények (1. ábra) azt sugallják, hogy a hallgatók a tananyag megértése, a jövőbeli sikerhez való hozzájárulás és az órák élvezetére vonatkozóan a tanulás alapvető elemei tekintetében az órai jelenlét alapú oktatást részesítik előnyben. Az órai jelenlét alapú oktatást továbbá a tanárral és a többi hallgatóval való kapcsolat megőrzése miatt részesítik előnyben. A válaszadók szerint az online oktatás fő előnye az időmenedzsmenttal kapcsolatos lehetőségek. Az online oktatás esetében a vizsgáztatást etikai szempontból kérdésesnek tartják, ugyanakkor magas szintű egyetértés mutatkozik abban, hogy az online vizsgákkal jobb eredmények érhetők el. Megemlítendő, hogy az „egyszerűen hasonló” (alike) válaszok aránya figyelemre méltó (3. táblázat). A legmagasabb értékek a jövőbeli sikerhez való hozzájárulás, a hallgatói kérdésekre kapott válaszok és a vizsgázi etika terén jelentkeztek.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Annak tekintetében, hogy az online oktatás a felsőoktatási rendszerek jövőbeli pillére lehet, a felvidéki kutatási eredmények számos fejlődési lehetőséget mutatnak fel. Az időmenedzsment előnyei egyértelműnek tűnnek, azonban más eredmények a hatékony kihasználás hiányára helyezik a hangsúlyt. Az oktatás alapvető aspektusai kapcsán a személyes jelenlét alapú oktatás preferálásának fő oka az intézmények és a pedagógusok felkészültsége lehet. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a COVID-19 járvány miatt sürgető megoldásokat kellett bevezetni a technikai és technológiai feltételek megfelelő előkészítése nélkül. Emellett ez a hallgatók számára is alapvető változást jelentett.

Az érintett csoportok felkészültségét a hallgatók értékelték, amint azt a 2. ábra bemutatja. Az eredmények nem térnek el feltételezéseinktől. A „jó” és „kiváló” értékelések többséget alkotják; a hallgatók pozitív hozzáállást mutatnak a kérdéskörhöz. Az 5 fokozatú skálán az „bizonytalan” (3) válaszok aránya a legmagasabb az egyetemek és a tanárok felkészültségére vonatkozóan, míg a válaszadók saját felkészültségére vonatkozó értéke jelentősen alacsonyabb.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Eredmények a tanulmányi szintek szerint

A különböző tanulmányi szintek eltérő oktatási módszereket igényelhetnek. A gyakorlat azt mutatja, hogy a bakalkergradi képzésnek a terület alapvető ismereteit kellene átadnia. A hallgatók általában szakmai tudás nélkül érkeznek az egyetemre. A terminológia, a folyamatok és az alapvető módszertan elsajátítása hosszú távú hatással van a kompetenciájukra. Feltételezzük, hogy a bakalkergradi képzés jelentős mértékben jelenlétalapú oktatást igényel a kompetenciafejlődés ellenőrzése érdekében. A bakalkergradi programok képzési elemeinek online implementációja nehezebb. Emellett a felsőoktatási intézmények tapasztalata elsősorban a jelenlétalapú oktatás területén terjed el. A szerződéses feltételek alapján a mesterképzés szintű hallgatóknak rendelkezniük kell a szakmai terület alapvető ismereteivel; a további képzés és a tudás mélyítése nagyobb mértékű online elemek révén is biztosítható. A tanulmányi szintek összehasonlítása a szituacionális vezetéselmélet (Hersey–Blanchard 1977) alapján azt mutatja, hogy a bakalkergradi hallgatók a tanárok részéről irányítóbb, kevésbé támogató magatartást igényelnek, míg a mesterképzés szintű hallgatókat részvételi (magas szintű támogató magatartás) vagy delegáló (alacsony szintű támogató magatartás) oktatási stílusokkal lehet irányítani. A felvételi eredmények (3. ábra) csak részben támasztják alá ezeket a feltételezéseket.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

df Asymp. Sig.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Elvárható lenne, hogy a pandémia áttörést hoz a képzési formák paradigma váltásában. Habár az online oktatás és az oktatáson túlmutató online megoldások számos előnye társadalmi szempontból hosszú távon ígéretesnek tűnik, a kutatási eredmények óvatosságra intálnak. Meg kell jegyezni, hogy a pandémia előtt hiányzott a jogi háttér a felsőoktatás online formájához; az albetéti és mesterképzések számára ez kifejezetten tilos volt. Ezen képzésekben a hibrid (blended) elemek is korlátozottak voltak. Ezzel az megközelítéssel szemben a gyorsan bevezetett és kényszerű online felsőoktatás számos hiányosságkal jár.

Ennek következtében az emberek nem állnak készen a paradigma váltásra. Egyértelmű, hogy az online konferenciák és a szakdolgozat-védekezések környezetbarátok, mivel nem igényelnek utazást, több kutatás és publikáció születhet, nagyobb az csalás lehetősége a vizsgák során, valamint csökkenthető a személyes találkozásokkal járó stressz. Ugyanakkor a személyes kapcsolatok és a visszajelzések háttérbe szorulnak, a szociális kapcsolatok pedig romlani fognak. A túl hosszú számítógép előtt való tartózkodás jelentős egészségügyi problémákhoz vezet (Berényi et al. 2021). Az eredmények megerősítik, hogy az online oktatás segíti az időmenedzsmentet és a vizsgasikert, de a válaszadók véleménye alapján az oktatás alapvető elemei és a másokkal való kapcsolattartás a hagyományos formákat igényli.

Bár a rendelkezésre álló ismeretek alapján nem vizsgálhatók meg a változás hosszú távú hatásai, erőfeszítéseket kell tenni a jövőbeni területek stratégiai tervezése érdekében. A klaszteranalízis eredményei nem mutatnak szignifikáns összefüggést a klasztercsapatosság és olyan csoportosító tényezők között, mint a nem, a képzési szint vagy a munkatapasztalat, azonban a klaszterek méretei figyelemre méltóak. Örömmel tölt meg, hogy a hallgatók 33,0%-a az online oktatást részesíti előnyben. Másfelől, 25,0% egyértelműen a személyes jelenlét alapú oktatást választja, a válaszadók többsége (42,0%) pedig olyan csoportba tartozik, amelynek nincs határozott értékbeli ítélete. Releváns jövőbeli feladat lesz annak feltárása, hogy az „egyforma” válaszok a hallgatók magas szintű rugalmasságát vagy az adott tárgy iránti érdektelenségét tükrözik-e.

Egy másik kérdés az újonnan bevezetett online megoldások fenntarthatósága. Mivel a pandémia alatti online oktatást a helyzet kényszerítette ki, a szolgáltatási minőség iránti elvárások a korlátozások megszűnése után hirtelen és élesen emelkedni fognak. Az oktatási rendszer fő kihívása az előnyök és korlátok értékelése, hogy meghatározzák az online oktatás megfelelő súlyát, formáját és célterületeit.

A nagy mintavázlat és a careful feladatlap-tervezés ellenére a vizsgálatnak bizonyos korlátai is megengedők. Mivel a mintavétel képviseletessége nem biztosított, az eredmények általános következtetése nem lehetséges. Az adatgyűjtés korlátozódik a magyar felsőoktatási intézményekre és a gazdaságtan szakos hallgatókra; más országok szabályozási rendszereit, valamint a különböző karok kultúráját nem veszi figyelembe. A korlátozások mellett az elemzés és az eredmények további kutatások kiindulópontja lehetnek.

Irodalomjegyzék

Ametova, O. R.–Mustafoeva, N. I. 2020. The benefits and drawbacks of online education for law students in higher educational institutions. Theoretical & Applied Science 12(92), 61–63.

Banditvilai, C. 2016. Enhancing students’ language skills through blended learning. Electronic Journal of E-learning 14(3), 220–229.

Berényi, L.–Szolnoki, B.–György, L. Z.–Deutsch, N. 2021. Perception of computer work health impact among higher education students. Periodica Polytechnica Social and Management Sciences 29(1), 92–103.

Büchele, S. 2021. Evaluating the link between attendance and performance in higher education: The role of classroom engagement dimensions. Assessment & Evaluation in Higher Education 46(1), 132–150.

Condie, R.–Munro, B. 2007. The impact of ICT in schools: A landscape review. http:// oei.org.ar/ibertic/evaluacion/sites/default/files/biblioteca/33_impact_ict_in_schools.pdf, megtekintve: 10.10.2021.

Fazekas, G.–Balla, T.–Kocsis, G. 2013. Elektronikus oktatási környezetek. Debrecen: University of Debrecen.

Gupta, N. K.–Baveja, B. 2014. Basics in Education. New Delhi: NCERT.

Hersey, P.–Blanchard, K. H. 1977. Management of organizational behavior. 3rd ed. New Jersey, NJ: Prentice Hall.

Hew, K. F.–Cheung, W. S. 2014. Using blended learning: Evidence-based practices. Singapore: Springer.

Liguori, E.–Winkler C. 2020. From offline to online: Challenges and opportunities for entrepreneurship education following the COVID-19 pandemic. Entrepreneurship Education Pedagogy 3(4), 346–351.

Lothridge, K.–Foy, J.–Fynan, E. 2013. Blended learning: Efficient, timely and cost effective. Australian Journal of Forensic Sciences 45(4), 407–416.

Mupinga, D. M. 2005. Distance education in high schools: Benefits, challenges, and suggestions. The Clearing House: A Journal of Educational Strategies, Issues and Ideas 78(3), 105–109.

Pallant, J. 2020. SPSS Survival Manual: A Step by Step Guide to Data Analysis Using

Paudel, P. 2021. Online education: Benefits, challenges and strategies during and after COVID-19 in higher education. International Journal on Studies in Education 3(2), 70–85.

Szintay, I. 2005. Minőségmenedzsment – Elmélet. Miskolc: Bíbor.

Szűcs, A.–Zarka, P. 2008. Az elektronikus tanulást támogató tanuláselméletek. In: Benedek, A. (ed.) Digitális pedagógia. Budapest: Typotex, 49–62.

Teymori, A. N.–Fardin, M. A. 2020. COVID-19 and educational challenges: A review of the benefits of online education. Annals of Military and Health Sciences Research 18(3), e105778.

A szerzők

  • László Berényi
  • Nikolett Deutsch

A szöveget automatikusan nyertük ki a PDF-ből; a táblázatok, ábrák és a pontos tördelés a lapszám PDF-változatában láthatók.